Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3228 Az indokolás kapcsán vetődött fel még vita az indokolásban foglalt kifejezések miatt. Felvetődött az - és ebben mindenki egyetértett , hogy ez nem a családon belüli erőszak visszaszorításának az egyik eszköze kizárólagosan, hanem más célokat is szolgál. De végül is egyetértés mutatkozott abban, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmas, és ezért a b izottság egyhangú határozattal találta ezt általános vitára alkalmasnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerinti 1010 p erces időkeretben. Írásban ketten jelezték előre felszólalási szándékukat. Bárándy Gergely képviselő urat illeti elsőként a szó, az MSZPfrakcióból. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Ismét köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdeném én is azzal, ami a bizottságban is kialakult álláspont, hogy alapvetően nem szerencsés az, hogy ha főleg a büntető törvénykönyv kapcsán egy éven belül kétszer is módosul a jogszabály. Ugyanez érvényes a büntetőeljárásjogra és a büntetésvégrehajtási jogra, his zen ezen a jogterületen a jogbiztonság szempontjából kifejezetten üdvös az, hogy ha ez ritkán történik meg. De azonkívül, azt említettem már bizottsági előadóként, és ez a saját véleményem is, nemcsak a bizottságé, hogy európai uniós kötelezé sek miatt szükséges mégis az, hogy ez megtörténjen egy éven belül kétszer. Továbbmegyek. Ugyanakkor viszont, ha már módosítják a büntető törvénykönyvet, akkor úgy gondolom, helyes az a gyakorlat, amit alkalmaz ez a törvénymódosító javaslat is, hogy a joggy akorlatban az utolsó módosítás óta kiérlelt megoldásokat beemeli a törvénybe, tehát a problémákra választ ad, nem várja be, mondjuk, a Btk. esetén az új kódex létrejöttét. Ugyancsak nem várja meg az új kódex létrejöttét, azt gondolom, hogy ebben az esetben már helyesen, olyan tartalmi változtatásokkal, amely esetén komolyabb társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ez az új jogintézmény minél hamarabb megjelenjen a büntető törvénykönyvben. Kiemelném én is ezek közül azt, amit államtitkár úr már megtett az expoz é során, a zaklatás tényállását. Régóta felmerült az ezzel kapcsolatos társadalmi igény. Eddig voltak olyan, az emberek életét mételyező megnyilvánulások, olyan tettek, amelyek nemcsak hogy szankció nélkül maradtak, de a megtiltásukhoz, a megelőzésükhöz va gy a további hasonló cselekménytől történő eltiltáshoz nem volt meg a megfelelő jogi alap. Ki ne hallotta volna már környezetében azt, hogy éjjelente ismerőseiket zaklatják telefonon, becsöngetnek a lakásukba, nap mint nap követik az utcán, kellemetlen meg jegyzéseket tesznek nekik, kellemetlen odaszólásokkal illetik őket, bántó kifejezésekkel, és gondolom, nincs olyan jogász ebben az országban, akit ilyennel ne kerestek volna meg, és ne kérdezték volna meg tőle, hogy de hát akkor mit lehet tenni ellene. A v álasz az volt, hogy próbálja meg saját maga megoldani, mert jogi lehetőség nincsen rá. Nos, ahogy a reklámokban mondják, ennek vége, mert itt az új jogszabály, a zaklatás, amelyik megoldást kínál erre a problémára. Úgy gondolom, helyes törekvés az a tovább iakban is, és meg kell tartani általában a büntetőjogalkalmazás során, hogy meg kell próbálni a problémákat helyben egymás között megoldani, és csak akkor a büntetőeljárás eszközéhez nyúlni, akkor állami segítséget igénybe venni, hogy ha ez a törekvés nem jár sikerrel, főleg a kisebb súlyú bűncselekmények esetén. Ekkor azonban mindenképpen szükséges az, hogy az államnak legyen lehetősége beavatkozni, és segítséget nyújtani a sérelmet szenvedett állampolgároknak. Ezt a törvény lehetővé teszi, és azt a törek vést és azt a jogpolitikai szándékot, miszerint is lehetőség szerint egymás közt kell az ilyen jellegű konfliktusokat rendezni, a törvény úgy oldja meg, hogy magánvádassá teszi ezt az eljárást. Azt gondolom, hogy nagyon helyesen történik ez így. Ugyanúgy h elyes, hogy szubszidiárius, tehát kiegészítő, kisegítő jellegű ez a törvényi tényállás, azaz meg kell említeni, hogy az emberek közti konfliktusokat jórészt rendezi a Btk., tehát csak a
