Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3229 joghézagot kellett ezzel az új szabályozással kitölteni. Kisegítő jell egű szabályozás, és ilyenformán kisegítő jellegű törvénnyé vált, úgy gondolom, hogy nagyon helyesen. Azonban az is helyes, hogy a törvény úgy fogalmaz, hogy a szubszidiárius bűncselekményeknek kétféle formája lehet: akkor, ha más bűncselekményt nem követ e l, illetve akkor, hogyha súlyosabb bűncselekményt nem követ el, ebben az esetben lehet elmarasztalni a szubszidiárius bűncselekmény miatt az elkövetőt. Nagyon helyes, hogy itt nem a “más”, hanem a “súlyosabb” szerepel, tehát nem arról van szó, hogy bármely ik bűncselekményt megvalósítja, akkor már nem alkalmazható, hanem csak akkor, ha ennél súlyosabb minősítésűt, hiszen sokszor a zaklatás súlyosabb érdeksérelemmel jár, mint például egy rongálás, mondjuk, a gépkocsi kerekének a kiszúrása, és úgy gondolom, na gyon helyes és indokolt, hogy ha ezeket a cselekményeket halmazatban lehet elbírálni. Helyes az elkövetési magatartások példálózó felsorolása, ez eligazítást ad a jogalkalmazónak abban a vonatkozásban, hogy mi az, ami biztosan ennek kell hogy minősüljön, a zonban nem szűkíti le az elkövetési magatartások körét a jogszabályban foglalt két esetre. Úgy gondolom, hogy a büntetési tétel is összhangban van a cselekmény társadalomra való veszélyességével. Egypár szót még a zaklatás második fordulatáról, (2) bekezdé séről, vagy akár még minősített esetnek is lehet nevezni, hiszen súlyosabban minősül, mint az (1) bekezdés, ez a veszélyes fenyegetés - ahogy ezt az államtitkár úr is kiemelte - szabálysértését emeli bűncselekményi rangra, szintre. Úgy gondolom, hogy ez tá mogatható. A támogathatóság oka a cselekmény társadalomra veszélyességének a foka. Úgy gondolom, hogy ez egy régi törekvés a társadalom részéről, hogy ez megtörténjen, és úgy gondolom, hogy nagyon helyes jogtechnikai megoldás az, hogy ezt a zaklatás fogalm án belül egy (2) bekezdésben definiálja a jogalkotó. Helyesnek tartom azt is, hogy a súlyosabb alakzatba csak a személy elleni erőszakos vagy a közveszélyt okozó bűncselekményekkel való fenyegetéssel megvalósított tényállások, magatartások tartoznak. (18.3 0) Azonban már most megjegyzem, hogy a törvény hiányosságának érzem azt, hogy az egyéb, félelem keltésére alkalmas cselekményekkel való fenyegetés beépítése az alapesetbe nem történt meg az én meglátásom szerint, holott alkalmas lehet, mondjuk, a félelemke ltés céljára az is, hogyha valakit az autójának a savval való leöntésével fenyegetnek meg. Azért nem terjesztettem elő ugyanakkor módosító javaslatot ebben a vonatkozásban, mert azt gondolom, hogy egy ilyen új jogintézménynél ki kell várni, hogy hogy alaku l a bírói gyakorlat, meg kell látni azt, hogy a bírói gyakorlat beleértie az ilyen cselekményeket az (1) bekezdésbe, mert még ez is elképzelhető, illetve meg kell nézni azt, hogy ez a hiány egyáltalán okoze problémát, okoze valós problémát a társadalomb an, és ha igen, és ha erre nincs megoldás, akkor lesz indokolt előterjeszteni egy esetleges önálló indítványt a jogszabály módosítására. A (3) bekezdésről összesen csak annyit ebben a vonatkozásban, hogy a minősített eset, azt gondolom, indokolt. Jellemzőe n ezekben az életviszonyokban fordul elő a jogsértés, a felsorolt esetekben a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő a sértett, és azt gondolom, hogy emiatt indokolt a minősített esetnek a létrehozása. Az viszont szerencsés, hogy ez csak minősített esetben szerepel, tehát valóban nem szűkíti le a zaklatás bűncselekményét a családon belüli erőszakra, ez ugyanis az én meglátásom szerint nem lenne indokolt. És helyesen differenciál a minősített eset kapcsán az (1) és a (2) bekezdés között a jogszabály. Úgy gond olom, egy jól megszerkesztett jogszabályhellyel van dolgunk, amelynek az alkalmazása során annak jellege miatt azonban sok feladata lesz majd a bíróságoknak a megfelelő gyakorlat kialakításában. Egyébként azt még mindenképp meg kell említeni, hogy az európ ai uniós irányelveknek, jogelveknek ugyanúgy, mint az ombudsman és az Alkotmánybíróság ajánlásának is megfelel ez a fajta szabályozása ennek a bűncselekménynek.
