Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TÓTH GÁBOR (Fidesz):
3222 határozza meg. Meglátásunk szerint az ambíciószintet növelni kellene, a ter vezetben szereplő létszámot minimális értéknek fogadhatjuk el. Erre vonatkozó módosítóinkat Nyitray és Simicskó képviselőtársaim be is terjesztették az Országgyűlésnek. Tisztelt Ház! A határozattervezet indoklásában precízen megfogalmazza az előterjesztő, hogy a honvédelemről, a Magyar Honvédségről szóló törvények alapján a Magyar Honvédség részletes bontású létszámát az Országgyűlés állapítja meg. Figyelembe véve azt, hogy a honvédség létszáma 2005. évben 34 574 fő, 2006 végén pedig 28 783 fő volt, az előt tünk fekvő tervezetben szereplő pedig 23 950 fő a honvédségi létszám, usque két év alatt több mint 10 ezer fővel csökkent. Ez a szám nagyon magas. Gondoljunk csak bele, hogy hány szakképzett, a magyar adófizetők pénzéből kiművelt katonaembert érintettek a meggyőződésünk szerint téves kormányzati átalakítások, hány olyan szakembert veszített el az utóbbi években a Magyar Honvédség, akik tudására, rutinjára elengedhetetlen szüksége lenne a hazának. Rengeteget. Ezek a létszámbeli különbségek a papírlapon stati sztikának tűnnek, de a valóságban emberi sorsokról van szó. A javaslat indoklásában szerepel az is, hogy a Magyar Honvédségre vonatkozó változatlan ambíciószintet a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló 51/2007. (VI. 6.) országgyűlési ha tározat rögzíti, amely alapján lehetségessé és szükségessé vált a honvédelmi törvényben megfogalmazott és a NATOtagságból fakadó feladatok ellátásához szükséges békelétszám pontosítása. Az országgyűlési határozat kidolgozása folyamatában a kormány felhata lmazása alapján lefolytatott ötpárti egyeztetések során a pártok képviselői egyetértettek azzal, hogy a kitűzött ambíciószint eléréséhez szükséges, hogy a Magyar Honvédség létszáma a honvédelmi törvény alapján új országgyűlési határozatban kerüljön meghatá rozásra. Ez is pontos megfogalmazás, hiszen az ötpárti egyeztetéseken ebben maradtak a felek. Ennek okán van létjogosultsága a határozati javaslatnak, de tartózkodó szavazatunkat az is indokolja, hogy az új határozat figyelembe veszie a Miniszterelnöki Hi vatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és igazgatási jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2117/2006. VI. 30án kelt, valamint az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átal akításról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. VI. 30án kelt kormányhatározatokból következő feladatokat is. Ezek a jogszabályok arról rendelkeznek, hogy át kell gondolni a honvédelmi tárca fejlesztési lehetőségeit, egyes szervezetek a tárca alárendeltségéből más minisztériumi hatáskörbe, egyes szervezetek pedig racionalizálásra, átszervezésre, összevonásra vagy megszüntetésre kerülnek. Azzal a törekvéssel egyetértünk, hogy a bürokrácia leépítésre kerüljön, azonban azt az álláspontot ké pviseljük, hogy a tiszthelyettesi, illetve legénységi állomány létszámát a tervezetben szereplő létszámnál sokkal nagyobb mértékben kell növelni. Sajnos, a határozati javaslat is része annak a folyamatnak, amelyért az elmúlt évek szocialista kormányainak k ell viselni a felelősséget. A 2006 nyarán hivatalba lépett második Gyurcsánykormány programja és az eddigi tevékenysége arról árulkodik, hogy a kormányzatnak semmiféle elképzelése nincs a hadsereg valódi rendeltetése szerepére nézve. “A honvédség találja meg azokat a képességeket, amelyekkel a magyar haderő érdemben tud hozzájárulni a szövetség által elhatározott misszió teljesítéséhez” - olvasható a kormány programjában. A kormány, úgy tűnik, a Magyar Honvédség feladatrendjében kizárólag az egyébként a Fi desz szerint is szükséges külföldi missziókat látja. A honvédelmi kormányzat intézkedései alapján azonban azt tapasztaljuk, hogy a külföldi szerepvállalás eltúlzott mértékű. A szárazföldi erők NATO- és egyéb műveletekben való részvételében az egy főre jutó GDPhez viszonyítva Magyarország az első helyen áll a NATOban. Ez azt jelenti, hogy Magyarország az egységnyi életszínvonalhoz viszonyítva az északatlanti szövetségben a legmagasabb arányú szárazföldi erejét képes műveletben tartani. A Fidesz álláspontj a az, hogy az ország védelme a honvédség első számú feladata, tehát a prioritási szintek meghatározásánál is ezt a szempontot kell első helyre emelni. Az expedíciós
