Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz):
3147 DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megfogadva Vojn ik Mária asszony intelmeit, méltóságteljes próbálok maradni, de azzal kell kezdenem, hogy megdöbbenésemnek kell hangot adni. A bizottságban az MSZPs képviselők nagyon éles kritikákkal illették ezt a törvénytervezetet, de úgy látszik, tegnap este valami me gvilágosodás történt, hiszen itt nem halljuk már a kritikát, sőt valamiféle egymásra borulást látunk. Szeretném tudni ennek az okát. Milyen újabb kompromisszumot kötöttek a kormánykoalíció tagjai? Nem tudom, hogy miért nincs itt Garai képviselő úr (Dr. Sch varcz Tibor: Itt van!) , aki nagyon élesen, több pontban támadta a törvénytervezetet. Hol van Havas Szonja asszony? Csak a bizottságon tartott ki az ő nagy lendülete, amivel élesen szembement a kormányzati szándékkal? Vagy el vannak tiltva a mostani vitától ? Vagy mi történik itt egyáltalán? Újra meg újra megérjük, hogy a kulisszák mögött a koalíciós partnerek egymásra borulnak, és valamiféle kompromisszumot kötnek, aminek a lényegét nem értjük, de ami az emberek, a tízmillió ember bőrére megy. Ezt szeretném mondani, és ezzel a felelősségükre is felhívni a figyelmet. A miniszter asszony a bevezetőjében egy csomó mindent összemosott, megint eluralkodott a múltat végképp eltörölni hangulat. Megint kell mondanom önnek, miniszter asszony, hogy a múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, azon állunk. A magyar egészségügyi ellátórendszer Európa egyik nagy kultúrája, szeretném elmondani, és maga az orvoslás is az, amit nem lehet az ablakon kidobni, és nem lehet azzal elintézni, hogy a rendszer nem jó, a rendszert alapja iban meg kell változtatni. Úgy tűnik, önöknek ez most sikerül, bár azért még az optimizmusunkat teljesen nem hagyjuk el, de úgy tűnik, hogy most már nagyon kart karba öltve újabb és újabb kompromisszumokkal araszolnak a végső célhoz: az egészségbiztosítás vagyonát, a biztosítási kasszát, legalábbis annak egy jelentős részét átjátszani a multinacionális cégeknek. Amikor ön arról beszél, hogy hálapénz, újra meg újra előjön ez a kérdés. A hálapénz nem korrupció, ezt önnek is tudnia kellene, és ami korrupció, a z nem hálapénz. Tehát kérem szépen, hogy disztingváljon ezek között, és ha azt látja, hogy korrupció van az ágazatban, tegye meg a feljelentést, én is megtettem annak idején. A hálapénz nem korrupció, ami korrupció, az pedig nem hálapénz. Kiváltani pedig e gyféleképpen lehet az európai gyakorlat szerint: az orvosi jogállásnak, a szabad szellemi foglalkozású szakorvosi létrendszernek a bevezetésével. Mi 2001ben kodifikáltunk egy törvényt ezért, amit önök megsemmisítettek. Sikerült elérniük - idézem önt , ho gy “soha ilyen kiszolgáltatottak nem voltak a betegek”. Úgy látszik, hogy efelé elég jó lendülettel tartanak. A szükséglet pedig, amit ön léptennyomon emlegetett a bevezető beszédében, társadalmi konszenzusban redukált igényt jelent, és szeretném megnyomn i a társadalmi konszenzus, társadalmi közmegegyezés szót. Ezt a törvénytervezetet semmiféle társadalmi közmegegyezés nem övezi, mindenki ellene van, mindössze néhányan, itt a parlamenti kisebbség szorgalmazza ennek az irányultságnak az érvényesítését. (11. 50) Megdöbbentett, meg kell mondjam, amit Kökény Mihály úr mondott. Egész másképp beszélt a parlamenti bizottságban, meg a folyosókon, de amikor arról beszél, hogy a társadalombiztosítás jelenlegi rendszere pénzügyileg nem tartható fenn, akkor szeretném me gkérdezni, hogy miért szavazta meg a forráskivonást. Miért szavazta meg, Kökény Mihály úr, a konvergenciaprogramot, amiben három év alatt 250 milliárdot vonnak ki az egészségügyből? Miért szavazta meg a gyógyszerliberalizációs programot? A gyógyszertárak, gyógyszerészek tönkretételét? Miért szavazta meg a szakma eltávolítását az útból - orvosi kamara, gyógyszerészkamara, szakdolgozói kamara? Miért járult hozzá a lakosság megsarcolásához? És folytathatom a kérdéseket. Tehát itt valami nagyon komoly szellemi dichotómia, valamiféle furcsa dolog zajlik a parlament sorai között, amire azért valahol választ kellene kapnunk.
