Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3131 egyeztetési folyamat során az a kompromisszum jött létre, hogy a területi elv érvényes ül, miközben országos hatáskörű, tehát a versenyre lehetőséget adó megoldás alakult ki a pénztárak választása szempontjából, illetve a szolgáltatók választása szempontjából. Az a kompromisszum, amiről most beszélünk, 51 százalékban állami tulajdonban őrzi meg a pénztárakat, és 49 százalék forgalomképes részvény keletkezik, amire licitálhatnak befektetők, biztosítótársaságok, miközben a kötelező, egységes járulékbeszedés, járulékfizetés rendszere nem változik. Nem győzöm ezt az elemét hangsúlyozni ennek az ú j rendszernek. A jelenlegi OEP tehát lényegében kettébomlik. Egyrészt létrejönnek kis pénztárak, szám szerint nem tudjuk pontosan, hogy mennyien. Feltételezéseink szerint nyolctíz ilyen pénztár alakulhat, ha azokat a pénztártagra vonatkozó előírásokat tel jesítik, amelyeket tartalmaz a törvény, hogy minimum 500 ezer főnek és maximum 2 millió főnek lehet majd tartozni egy pénztárhoz. Másrészt pedig létrejön az országos kockázatközösségi alap, és ennél az egységes alapkezelőnél maradnak nagyon fontos, nem fel osztandó, nem felbontandó feladatok: a jogviszony nyilvántartásától kezdve az adattároláson keresztül a feladatfinanszírozásig; mert van jó néhány feladat, amelyiket nem a pénztárak finanszírozására bíz a javaslat, hanem központi feladatként egységes finan szírozásra, ilyen elsősorban a mentés vagy a terhesgondozás. És az elszámolás is egy egyszerűsített, egyablakos, a szolgáltatók számára is kedvező elszámolási mechanizmus lesz. (10.20) Ezzel együtt mégis azt reméljük, hogy a pénztárak, ellentétben az OEPp el, gazdaszemlélettel tudnak majd a feladathoz viszonyulni; gazdaszemléletük lesz akkor, amikor a szolgáltatókkal szerződést kötnek, amikor az ügyfelekkel foglalkoznak. Való igaz, hogy a legnyitottabb vitatott kérdés jelenleg a menedzsmentjog kérdése, ami kapcsán a Szocialista Pártban jelentős véleménykülönbség van. Elhangzott az expozéban is, hogy a pénztár irányítása háromszintűre van tervezve. Nyilvánvaló, hogy a legfontosabb döntési szint a közgyűlés; ez módosíthatja az alapszabályt, ez dönt a pénzügyi tervekről, ez dönt az osztalékról. Ehhez képest az operatív irányítási szint az igazgatóság, ahova egyszerűen szükséges, nélkülözhetetlen bevinni azt a menedzserszemléletet, amit ebbe a rendszerbe a magánbiztosítók tudnak behozni. Hiszen az egész átalakulá snak az az értelme, hogy itt egy másfajta, egy menedzserszemlélet jelenjen meg a pénztárak irányításában. És a harmadik szintje ennek az irányítási rendszernek a felügyelőbizottság, ahol megint csak nem a kisebbségi tulajdonosnak van döntő befolyása. Ez eg y olyan szakmai, szakértői testület, aminek az elnökét maga az ÁSZ elnöke jelöli. Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül szeretnék kitérni arra, hogy tekintettel arra, hogy nem járt, nem kitaposott úton közlekedünk, óriási munkát végeztek azok a köztisztvi selők, akik részt vettek ebben a törvényalkotási folyamatban. Ilyen módon elsősorban az Egészségügyi Minisztérium dolgozóit illeti dicséret. És én ezzel nem azt akarom mondani, félre ne értsék, hogy most itt egy tökéletes törvény született, egy hibátlan tö rvény született, de azt gondolom, hogy nagyon nagy munkát, nagyon jó munkát végeztek el. Vélhetőleg számtalan módosító indítvány is fog születni, de ez a parlamenti szakaszban rendjén való. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nem egyedül az Egészségügyi Mi nisztérium dolgozott ezen a törvényen, hanem nagyon jelentős mértékben a Pénzügyminisztérium is, hiszen itt egy új gazdasági társasági forma, egy nem létező gazdasági társasági forma született. És benne van ebben a törvényben természetesen az Igazságügyi é s Rendészeti Minisztérium munkája is. Én örömmel hallottam a bizottsági ülésen, hogy a tárca nyitott a javaslatokra. Képviselőként akkor ott is elmondtam, most is fel szeretném idézni: azt gondolom, hogy ebben a parlamenti szakaszban mindannyiunk közös érd eke az lenne, hogy jobbító szándékkal próbáljuk meg ennek az elképzelt konstrukciónak az előnyeit erősíteni, azokat a garanciákat erősíteni benne, amik eloszlatják majd azokat a félelmeket, amelyek itt ellenzéki oldalon megfogalmazódnak.
