Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NAVRACSICS TIBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3124 az akkori polgári kormány érdeme. (Dr. Vojnik Mária közbeszól.) Nem tagadhatják le, hogy volt az “Egészséges nemzetért” népegészségügyi program, amely megelőzési programokat is tartalmazott, és a megelőzés különö sen fontos, mert mára elenyészett az utolsó morzsája is annak a szándéknak, hogy önök az egészségügyi költségvetésből jelentősebb összegeket fordítsanak erre, európai uniós forrásokból próbálják valamennyire pótolgatni, de nem fogják tudni megspórolni, hog yha a magyar nemzeti egészségügyet komolyan veszik, hogy a megelőzésre is fordítsanak. De ez az “Egészséges nemzetért” népegészségügyi program nemcsak hogy sikeres volt Magyarországon, hanem az ENSZ szakosított szervezete által referenciaanyagként ajánlott ák ki más országok egészségügyi politikája számára. (Dr. Vojnik Mária: Ó, dehogy! - Dr. Mikola István közbeszól.) Nem tagadhatják, nem is értem, hogy miért akarják tagadni. A vita nem ott húzódik, hogy valaki javítani akare az egészségügyi ellátáson, vagy nem akar javítani az egészségügyi ellátáson. A vita ott húzódik, hogy milyen irányban javítsunk az egészségügyi ellátáson. És a mi megítélésünk szerint önök rossz irányba akarnak javítani ezen az egészségügyi ellátáson. Miért gondoljuk, hogy önök rossz ir ányba indultak el, és miért gondoljuk, hogy az, amit önök lehet, hogy javításnak gondolnak, az valójában rombolás, és valójában rosszabbá teszi a helyzetet? Először is onnan gondoljuk, hogy a kérdéshez nálam sokkal jobban értő szakemberek, a szakmai közvél emény támogatását nem bírja ez a törvényjavaslat. Nem is volt érdemi egyeztetés, igaz, hogy önök különösebben nem is fáradoztak azért, hogy meggyőzzék őket, de még ha fáradoztak is volna azon, hogy meggyőzzék őket, nem tudták volna meggyőzni őket, a szakma elutasítja ezt a törvényjavaslatot. Én azt hiszem, az eléggé fontos referencia egy szakpolitikai törvénynél, hogy a szakma elutasítja. De mivel demokráciában vagyunk, engedjék meg, hogy utaljak arra, hogy az emberek bizalmát sem bírja ez a törvényjavaslat . Tekintsünk most el a népszerűségi mutatóktól, tekintsünk el attól, hogy egyes politikusok hol szerepelnek a népszerűségi mutatókon, hiszen valóban mondhatják azt - mint azt egy élő klasszikus megfogalmazta , a politika nem szépségverseny, nehéz átalakul ás idején, konfliktusteli időkben az ember nem mindig szerepel jól a népszerűségi listán. Helyes, tegyük félre, lehet, hogy nem arról van szó. De nem gyanús önöknek az, hogy jövő hét szerdára most már lassan általános sztrájkot hirdetnek a szakszervezetek? Azok a szakszervezetek, amelyeket szerintem önök nem fognak tudni fideszes elfogultsággal vádolni, nem fogják tudni azt mondani, hogy itt is a Fidesz van a háttérben, amely bábként mozgatja a szakszervezeteket, az emberek elégedetlenségét. (9.40) Önöknek - az a helyzet - egy komoly társadalmi elégedetlenséggel kell szembenézniük. És én nem javasolom - megtehetik, de én nem javasolom , hogy azt mondják, az egész azért van, mert a választópolgárok buták, lusták és nem akarnak átalakulást. Egyrészt nem javas olom, hogy lebecsüljék a választópolgárokat egy demokráciában, másrészt az én tapasztalatom - bár hangsúlyozom, nem vagyok szakember , hogy az emberek, ugyanúgy, ahogy a politikusok is, tisztában vannak az egészségügyi rendszer fogyatékosságaival. De nehe zen lehet lenyeletni velük egy olyan átalakítást, amely egészen nyilvánvalóan az amúgy is rosszabbodó életkörülmények között romló esélyeket ad nekik a meggyógyulásra. Jelen pillanatban az a veszély, attól fél mindenki, hogy nem lesz lehetőségük arra, hogy az egészségügyi ellátásokat legalább olyan szinten igénybe vehessék a jövőben is, mint ahogyan ezt eddig tehették. Vagyis, akárhogy is nézzük, sem a szakma, sem a magyar polgárok nem támogatják ezt a törvényjavaslatot és ezt az átalakítási koncepciót. Mit mondanak a külföldi példák? Valóban, teljesen egyetértek Kökény Mihály képviselőtársammal abban, hogy a világban nincsen párja ennek az átalakítási javaslatnak. Engedjék meg, hogy szakértőtől idézzek, szakfolyóiratban megjelent tanulmányból: “Összefoglalv a a modellazonosítás eredményét, azt látjuk, hogy az Európai Unión belül mindössze két ország tartozik ahhoz a rendszercsaládhoz, ahol profitorientált, egymással versengő alapok finanszírozzák az egészségügyi közszolgáltatásokat, ennek alapján pedig a mini sztériumi