Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3108 amelyben a magánbefektetők 49 százalékos tulajdoni részt szerezhetnek. Ez az állami többség a biztosítási rendszer működése alatt mindvégig fennmarad. A pénztárak terveink szerint 2008. január 15ig jönnek létre, kezdetben százszázalékos állami tulajdonban. Terveink szerint tehát az ország 18 megyéjében, valamint a központi régió négy területének megfelelően 22 egészségbiztosítási pénztár jön létre, 2020 millió fo rint alaptőkével, amelyek kisebbségi tulajdonjogáért, azaz 9,8 millió forint névértékű részvénycsomagjáért 2008 februárjától nyilvános nemzetközi licitet hirdetünk. Terveink szerint a licit legfeljebb háromkörös lesz, és ez alapján a legjobb ajánlatot tevő befektető szerezheti meg a liciten kialakult vételár ellenében az adott pénztár tulajdonjogának, azaz részvényeinek 49 százalékát, feltéve, hogy teljesíti a törvényben meghatározott feltételeket. A licit lezárását egy toborzási szakasz követi 2008. július 31ig, amelynek során a pénztárak teljesen szabadon toborozhatnak tagokat az ország bármely részéből. Azaz egy olyan rendszer alakul ki, ahol érvényesül a területi lefedettség, de fennmarad az országos szabad választás előnye. A folyamat végén csakis és k izárólag olyan pénztár kaphat működési engedélyt, amelynek tagsága részint a toborzásból, részint pedig a liciten megszerzett, pénztárhoz rendelt terület lakosságszámából adódóan eléri az 500 ezer főt, a taglétszám azonban nem haladhatja meg a 2 millió főt . Azt várjuk, hogy a folyamat eredményeként Magyarországon 2009. január 1jétől 710 egészségbiztosítási pénztár kezdi meg működését, mindegyik az Egészségbiztosítási Felügyelet által kiadott működési engedély birtokában. 2008ban tehát egy átmeneti év áll fönn, amikor még működik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, és zajlik a licit, a toborzás, illetve a pénztárak megalakulásának folyamata, a tényleges működés megkezdésének éve lesz 2009. A pénztárak szervezésében, szervezetében három testület játszi k fontos szerepet. A pénztár legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyben a tulajdonosok a tulajdonuk arányában vesznek részt, és bizonyos stratégiai kérdésekről együtt döntenek. A közgyűlésben tehát az államnak van 51 százalékos többsége a 49 százaléko s magántulajdonnal szemben. Az igazgatóság feladata a pénztárak operatív vezetése. Fontosnak tartjuk, hogy a jelenleginél hatékonyabb, jobban működő, valódi versenyt hozó, igazságosabb rendszer alakuljon ki. Az igazgatóságban, illetve magában a pénztárban a magánbefektetőtől várjuk ennek az újfajta szemléletmódnak a megjelenését, éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy az igazgatóságban az állami gondolkodásmódtól eltérő, az üzleti világban sikeres szemlélet és vállalatirányítási módszertan jelenjen meg. Éppen ezért az igazgatóságba mindkét tulajdonos 33 főt delegálhat, az igazgatóság elnökét a kisebbségi tulajdonos adja. Mint bármely más gazdasági társaságnál, itt is működik felügyelőbizottság, amelynek feladata a pénztár működésének ellenőrzése. A felügyelőbi zottságban az állami tulajdonos lesz többségben. A felügyelőbizottság öttagú, ebből három tagot a magyar állam, egyet a kisebbségi tulajdonos, az elnököt pedig az Állami Számvevőszék delegálja. A törvényjavaslat meghatározza a pénztárak működésének egyéb s zervezeti kereteit, így például a vezető állású személyek körét és a feléjük támasztott elvárásokat, így például a cégvezetővel, a vezető jogtanácsossal, a számviteli rendért felelős személlyel, a belső ellenőrrel és a vezető orvossal szembeni követelménye ket. Az egészségbiztosítási pénztárak működésére szigorú biztonsági, befektetési és számviteli szabályok vonatkoznak. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk azt, hogy a létrejövő rendszer valóban ügyfélközpontú legyen, valóban a betegért működjön az egészségügy i rendszer, éppen ezért a biztosítottak naprakész tájékoztatása, valamint az autorizációk zökkenőmentes végrehajtása érdekében a javaslat előírja a pénztárak számára ügyfélszolgálatok működtetésének kötelezettségét, a nyilvánosság érdekében pedig meghatáro zza a törvényjavaslat, hogy a pénztárak honlapjukon mely információkat kötelesek közzétenni, milyen információkat kötelesek a biztosítottaknak kérésre átadni. Fontos ismételten kiemelni, hogy a pénztárak országos hatáskörrel működnek. Azaz minden egyes pén ztártag, hozzájuk bejelentkezett pénztártag ellátásáról gondoskodniuk kell, teljesen függetlenül a pénztártag, az őket választó ember lakhelyétől. (8.20)
