Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3107 rendszer átalakításának, hogy az egészségügy a betegért működjön, és ne fordítva. Mindez csak a társadalombiztosítás reformjával érhető el. Nézzük, hogy mi is az a társadalombiztosítás, amiről oly sokat beszéltünk az elmúlt időben. A társadalombiztosítás lényege, hogy kötelező benne a részvétel, a befizetés nem kockázatarányos, azaz nem azt nézik, hogy ki hány éves, milyen betegségben szenved, hanem csakis és kizá rólag jövedelemarányos. Az egészségügyi ellátások igénybevétele viszont nem áll összefüggésben azzal, hogy mennyit fizetünk, mekkora volt a befizetésünk, azaz akik többet fizetnek, azoknak nem jár jobb vagy több ellátás a közösből, mindenkinek annyi ellátá s jár a közösből, amennyit egészségi állapota, szükséglete indokol. Ez a társadalombiztosítás definíciója. Hiába sulykolják az ellenzéki pártok, nem tartozik a társadalombiztosítás meghatározásához, hogy a jövedelemarányosan befizetett, központilag beszede tt járulékokat, szükségletarányos kifizetéseket milyen szervezetekre bízzuk. Ilyen közreműködő szervezet, biztosító vagy pénztár lehet állami vagy magán, vagy akár éppen vegyes tulajdonú, mint az általunk tervezett rendszerben, és lehet ilyen szereplőből egy vagy több, mint az általunk tervezett rendszerben. Ha az előbb felsorolt ismérvek, azaz a jövedelemarányos járulékfizetés, a szükségletalapú részvétel és a kötelező részvétel jellemzik a rendszert, akkor az mind, egytől egyig társadalombiztosítás; ahog y az sem érinti a fogalmat, hogy az egészségügy finanszírozásában közreműködő szervezeteknek, ha munkájukat jól végzik, és az emberek elégedettek velük, akkor lehete nyereségük. Azt gondolom, hogy ez alapján is jól látható és világos, hogy az előttünk fek vő törvényjavaslat által megfogalmazott új egészségbiztosítási rendszer társadalombiztosítás, amely nemzeti kockázatközösségre épül; éppen úgy, mint Európa valamennyi országában - a számtalan különbözőség ellenére - társadalombiztosítási rendszer működik. (8.10) Mi európai rendszert kívánunk alkotni. A magyar egészségbiztosításban elképzelhetetlen az, hogy ha valaki elég gazdag, akkor kimaradhasson a rendszerből, és ne fizessen járulékot; elképzelhetetlen most, és elképzelhetetlen a jövőben is. Elképzelhete tlen, hogy bizonyos szakmák önálló egészségbiztosítót alapíthassanak maguknak, és miután magasabb vagy más az átlagjövedelmük, ezért alacsonyabb vagy akár magasabb járulékot fizessenek, mint a többiek. Abszurd felvetés lenne, amit pont az igazságosság, pon t a szolidaritás, a bismarcki örökség megkérdőjelezésének tekintenénk; annak ellenére egyébként, hogy van olyan ország, ahol ilyen rendszer működik. Pont Németországban, a bismarcki rendszer bölcsőjében ilyen az egészségbiztosítás rendszere, de ez nálunk, Magyarországon sosem merült fel. Ami az európai országok eltérő rendszereit, tendenciáit illeti, fontos felhívni a figyelmet egy új tendenciára. Érdemes és célszerű szűkebb környezetünket, a hasonló történelmű, hasonló adottságú országokat vizsgálni. A vis egrádi országok mind abba az irányba haladnak, amerre mi is elindultunk ezzel a törvényjavaslattal. Szlovákia indult el először az úton, bár a most regnáló kormány hangosan ígérte a rendszer visszaállítását, a lakosság és az orvosok tiltakozása miatt érdem i visszalépés nem történt. Csehországban, bár már korábban is több biztosító működött az egészségügyben, a most induló újabb reform versenyeztetni akarja ezeket a biztosítókat, és magánszereplők színre lépésének is teret enged. A lengyel választáson győzte s párt programjában szintén a versengő biztosítókon alapuló rendszer bevezetése szerepel, amiben szerepet kaphatnak a magánbefektetők is. Teljesen egyértelmű a kép, a keleteurópai volt szocialista országok a szocialista rendszer örökségét az egészségügybe n nagyon hasonló megoldásokkal próbálják gyógyítani, azaz végleg maguk mögött hagyni. Mindezt látva és tapasztalva számomra igen nehezen érthető, hogy egyesek miért védik olyan hevesen az '50es években államosított, a szocializmus örökségét magán hordozó egészségügyi rendszert, amit a térségünkben sem akar már senki megőrizni. Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben rátérnék az összkormányzati munka keretében elkészített törvény részleteinek ismertetésére. A létrejövő egészségbiztosítási pénztárak olyan zártkörűen működő részvénytársaságok, amelyeknek alapítója és tulajdonosa a magyar állam, és
