Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
3037 Eh hez azonban nyilván forrásra, pénzre van szükség. Ez ma ebben a költségvetésben sajnos, nem látszik, de legalább el kell hogy gondolkodtasson bennünket azon, hogy vannak közös érdekek a patkó mindkét oldala számára, ahol a vidék fogyatkozó értékeinek a meg mentése közös kihívás valamennyiünk számára. Ez az, amit előbb vagy utóbb párthovatartozástól függetlenül fel kell vállalnunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Domokos László képvisel ő úrnak; őt majd Vidorné dr. Szabó Györgyi követi, az MSZPből. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az általános vitában elmondottak visszaigazolódnak. Most, hogy sorban meghallgatjuk az oktatásban é rintett diákok, szülők, tanárok vagy éppen a kultúrában, a gyermekvédelemben érintettek szavát, az derül ki, hogy a kormány ezeken az ellátási területeken spórol, innen vesz el, és alapvetően a saját maga államigazgatási, szervezési feladataihoz biztosít a ránytalanul többet abban az időszakban, amikor a költségvetésben általános takarékos kiadáscsökkentést és kiadáskorlátozást hajt végre. Akár a kormányoldalról, akár a függetlenek részéről vagy az ellenzéki oldalról elhangzottakból az derül ki, hogy mindenk i azt szeretné, ha ehhez forrásokat tudna rendelni, és ehhez meg kell keresni a lehetőségeket. Néhány olyan módosító javaslatra szeretném felhívni a figyelmet, amely igazságtalanságot szül, és veszélyezteti az ellátás mindennapi feladatait. Az egyik ilyen az árvaellátással kapcsolatos feladatellátás. A gyermekvédelem különleges és speciális ellátásának a normatíváját 950 ezer forint/fő költségben határozzák meg önök mint támogatási mértéket. Ezek azok az emberek, akikért a legkevésbé fogja bárki is verni az asztalt és a Parlament elé vonulni, ők az igazán kiszolgáltatottjai a mai magyar társadalomnak. Az állam ezt a kötelező feladatát az önkormányzati intézményekbe nyomja át, és az ehhez tartozó költségek 5070 százalékkal meghaladják a tényleges ráfordítást Budapesttől Békés megyéig, Vas megyétől Szabolcs megyéig. Ezért a javaslatunk 1 millió 400 ezer forint/főre való javítása lenne ennek az összegnek. Egyébként erre a Fidesz külön csomagja is javaslatot tesz, a Fideszfrakció ezért a normatívaemelésért kiál l, másrészt pedig képviselőként külön kívántam benyújtani ehhez kapcsolódó módosító javaslatot, amely az intézmények számára több pénzt kíván biztosítani. Egy másik ilyen, azt gondolom, igazán a társadalom szolidaritásának a hiányát erősítő kormá nyzati döntés, hogy a fogyatékkal élők, pszichiátriai szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátásának a normatíváját 800 ezer forint/fő fajlagos összegben határozta meg a kormányzat. Itt 950 ezer forintra teszünk javaslatot, hiszen ezen a területen je llemző az, hogy az átlagos költségekhez képest 5060 százalékkal többe kerülnek az egyegy intézményben ellátott személyek, rászorulók éves költségei annál, mint amit önök kívánnak ehhez nyújtani. Az átlagos ellátást, gondozást igénylő ellátási normatívára , amely otthont nyújt az ellátottaknak, szintén 820 ezer forintot javasolnak önök. Mi ezt szeretnénk 1 millió 200 ezer forint/főre javítani. Ez különösen azért fontos, mert annak idején a kilencvenes évek vége felé, 1997ben a gyermekvédelemről szóló törvé nyben a nagy intézmények felszámolásával pont önök, szocialista képviselők javasolták ennek a korszerűsítését. Az elmúlt három évben folyamatosan csökkentették az erre fordított összegeket. A lakásotthonokkal egy otthonosabb elhelyezés rendszerét építette ki nagyon sok önkormányzat, és ennek eredményeképpen most, amikor az új rendszer létrejött és leépültek a nagy intézmények, önök cserbenhagyják ezeket a lakókat és intézményeket. (17.40) Ezért vagy korlátozni kell a további felvétel lehetőségét, vagy pedig fel kell számolni ezt a korszerűbb ellátási formát; ez az, amikor hiányoljuk a hosszabb távon kiszámítható fejlesztéseket. A