Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 12 (108. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2881 megbetegedések, amelyek a férfiak idő előtti halálozását eredmény ezik. Vagyis a 4050 éves férfiak halandósága az infarktust illetően, a szív, érrendszeri megbetegedéseket illetően, az agyvérzéseket illetően… - viszik el, nem nyugdíjas korban, aktív korban őket nyugdíjba. A megoldást pedig nem a nyugdíjszabályok módosí tásában, hanem azoknak a népegészségügyi programoknak a következetes véghezvitelében kell látni, amiben, remélem, hogy van közöttünk egyetértés, mert nem véletlenül mondjuk, hogy ezeknek a szűrőprogramoknak, a kockázatok felmérésének, az elkerülésének kell elsősorban érvényt szerezni. Én nem gondolom, hogy az a megoldás, hogy ha úgyis meghalnak - bocsánatot kérek mindenkitől a szóhasználatért , hogy 45 éves, akkor az 59 éveseket vagy a 60 éveseket küldjük el nyugdíjba. Amiről pedig a foglalkozási megbetege dések szólnak, az megint egy másik dolog, mert amiről beszélünk és beszélt más képviselőtársam is, az az előrehozott, teljes jogú nyugdíjak, a másik, képviselő úr, pedig a bizonyos foglalkozási megbetegedések esetében a munkahelyi kockázatokat, a korkedvez ményes nyugdíjra jogosító munkakörök jegyzékét és az ebben való előre nem haladást érintették. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Vagyis én úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne, hogy mindegyikről legyen közöttünk konszenzus , ha ez lehetséges, de az is jó lenne, ha nem helyettesítenénk be az érveléseinkbe ezeket, mert szerintem másmás megoldást (Az elnök ismét csenget.) követelnek a másmás problémák. Köszönöm a türelmét, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Voj nik Mária képviselő asszony. Két percre megadom a szót Ékes József képviselő úrnak. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Nagyon köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Valószínű, hogy a kétperces hozzászólásom ragadt meg inkább ö nben. Szerintem inkább az ragadt meg. Ön is nagyon jól tudja, most már éveken keresztül, én magam több alkalommal szóvá tettem a korkedvezmények kisöprését. Ezek az emberek eljutottak egy állapotba, akiről beszéltem, hogy 15 éves korában kezdett el dolgozn i. Lehet, hogy az ujjai így (Kezével mutatja.) állnak. Ledolgozott 42 évet, de szeretne 59 éves korában tisztességgel elmenni nyugdíjba. Én erről beszéltem. Az, hogy a népegészségügyi kérdés majd a későbbiek folyamán hogy fogja ezt megoldani, de van egy ol yan társadalmi rétegünk, amely óriási károkat szenvedett az elmúlt 4042 év folyamán. Tehát ezeken az embereken már tényleg valóban csak az segít, ha szeretne elmenni 40 éves munkaviszony után nyugdíjba, hogy tisztességgel el tudjon menni. Azért is mondtam én azt, hogy támogassák önök is az Iván professzor úr által benyújtott módosító indítványt, hogy 2012. december 31éig lehessen elmenni 59 éves korban, és lehetőleg büntetőpontok nélkül, fogalmazzunk így. Azt hiszem, hogy ezt próbáltam kihangsúlyozni és a látámasztani olyan munkakörülménnyel, amit az államtitkár úr maga is látott, és egészen biztos, hogy nem kívánná senkinek azt a munkát ő sem, de mégis emberek végzik, és hungarikumot állítanak elő, és erre büszkék vagyunk, büszke az egész társadalom. De ak kor hadd menjenek el tisztességgel, én ezt kértem, és erre próbáltam érveket felsorakoztatni. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vitát lezárom. Csizmár Gáb or államtitkár úr jelzi, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár a vita lényegében meg ismételte az általános vitát, mert ha jól megfigyeltem, akkor a hozzászólásokban egyetlen
