Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 12 (108. szám) - Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Arccal a vasút ellen, szemben az emberekkel?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
2800 Tisztelt Miniszter Úr! Pontos és előrelátó tervek alapján mindössze évi 240 kilométer folyamatos rehabilitációjával a vasút megújítható lenne, és az ország számára rendkívüli módon hasznossá tehető. Az emberek, mindenekelőtt a vidéken élő k teljes semmibevételét jelenti az, amikor a kormány fejlesztések helyett a sokkal egyszerűbb felszámolást választja. Ezért meg kell kérdeznem miniszter úrtól: hány kilométer vasutat villamosítottak az elmúlt öt évben? Az elmúlt öt évben évenként hány kilo méter vasútvonal teljes felújítása készült el? A felszámolásra ítélt vonalak esetében milyen vonalakénti hatásvizsgálat előzte meg a kiválasztást? Milyen társadalmi hatások elemzése szerepelt a tanulmányokban? És végül, de legfőképpen, miniszter úr, öntől és most már az utódjától is azt kell megkérdeznem: vállalnake személyes felelősséget azért, hogy az egyébként környezetszennyező, büdös és rosszul közlekedő autóbuszok legalább fönnmaradnak, ha önök most nagy gonddal megszüntetik azokat a vasutakat, amely ek a kistérségeknek az életet jelentették? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kóka János miniszter úr adja meg a választ. DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter : Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem önökt ől, hogy legyünk már egy pillanatra őszinték (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból) , és kérdezzük meg magunktól: valóban 45, esetenként 1020 utassal közlekedő vonatok fogják jelenteni a vidék számára a szebb, a biztonságosabb jövőt? (Közbeszólások az ellenzéki párok soraiból.) Tegyük már föl a kérdést, valóban szükség vane olyan vasútvonalak fenntartására, amit valójában nem használ senki. Tegyük föl a kérdést: vajon miért van az, hogy ha a vasutat nem használja senki, és ehelyett a Volánbuszt has ználnánk, akkor ne helyettesítsük a Volánjáratokkal azokat az elhagyatott, most már az eredeti célját nem szolgáló vasútvonalakat? Ezek azok a kérdések, amelyeket föl kell tenni, egyébként párhuzamosan azzal, amit képviselő úr feltett, hogy a többit meg h ogyan lehet fejleszteni. Nagyon világosak a tapasztalatok, és nagyon világosan erre megy Európa is. Ha megnézi, hogy az egyik legfejlettebb európai vasúthálózattal rendelkező Németország milyen irányba megy, pontosan ebbe az irányba. (14.50) Az ottani közl ekedési miniszter pontosan ugyanezt csinálja. Azt csinálja, hogy a valóban használt vasútvonalakon fejleszti a szolgáltatást, bevezeti az ütemes menetrendet, felújítja a pályát és felújítja a vasútikocsi, tehát a gördülőállományt is. De ott, ahol nincs sz ükség rá, mert már rég kiváltották az emberek a saját közlekedési igényeikben a vasutat autóbusszal, ott kár ezt erőltetni. Persze, lehetne költeni az adófizetők százmilliárdjait senki által nem használt vasútvonalak fenntartására, senki által nem használt postahivataloknak a bővítésére, és nagyon sok olyan, korábban évtizedekig finanszírozott közszolgáltatásnak a folyamatos finanszírozására és adott esetben fejlesztésére is, amelyből viszont a vidéknek semmi haszna nem lenne. Ö n vidékpolitikus, pontosan tudja, hogy a vidék nem ebből tud táplálkozni. Nem emiatt lesznek a vidéken munkahelyek, nem ebből lesz megélhetés, nem ebből lesz több foglalkoztatás, nem ebből lesznek jobb iskolák, hanem abból, ha az adófizetők pénzét célszerű bben használjuk föl. Nem célszerű felhasználás, ha 10 milliárd forintot egy évben elköltünk arra, hogy olyan vasúti mellékvonalakat finanszírozzunk, amelyeken átlagban járatonként 23 utas ül, mert helyette kisbuszt küldhetünk, sőt nagyon sok esetben személ yautót küldhetnénk az utasokért, ugyanazzal a költséggel lehetne megoldani. Ami pedig a környezetvédelmi szempontokat illeti, képviselő úr, azt kell mondanom, hogy sajnos ez sem igaz, hiszen ezek a mozdonyok, amelyek kiszolgálják ezeket a vasúti szerelvény eket, meglehetősen elavultak, a cseréjük újabb tízmilliárdokba kerülne azokon a vonalakon, amelyeken, mint említettem, nem igazán közlekedik senki.
