Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 7 (107. szám) - Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2665 eljárásokban közreműködő személyeknek az esetleges tisztátalan vagyongyarapodása is nyomon követhető, ellenőrizhető, szankcionálható legyen, nos ezt a jogalkotási szándékot az SZDSZ parlamenti frakciója messzemenőkig támogatja. A kérdés az, hogy az a törvényjavaslat, amiről mi most beszélünk, egyrészt alkalmase erre, másrészt pedig lehetneke olyan, nem szándékolt következményei, amelyek nagyobb kárt okoznak, mint amilyen hasznot a szándékolt következményei hoznak az egyik oldalon. Miről beszélek? Mielőtt ezt kifejtem, arról szeretnék tenni eg y megjegyzést, hogy az aktuálpolitikai események által ihletett, némiképpen kapkodó jellegű jogalkotásnak szerintem egy jó példája az, amiről mi most beszélünk. Hiszen nyilvánvaló, hogy rendezni kell ezt a kérdést, de megpróbálhattuk volna úgy is rendezni ezt a kérdést, hogy áttekintjük a maga egészében, hiszen több különböző jogszabály vonatkozik több különböző személyi körre, vagyonnyilatkozati, illetve vagyongyarapodási vizsgálatokra. Egy némiképpen lassúbb tempójú, ezt az egészet koncepciózusabban kezel ő jogalkotási szándék megfogalmazhatta volna azt az igényt is, hogy ezt a teljes csomagot egyben kezeljük valahogy. Azt gondolom, hogy jogos lehet ez a kritika. Minden támogató szándékkal együtt el kell ismerni, hogy jogos lehet az a kritika, hogy van abba n valami fura, hogy egy aktuálpolitikai botrány megihlet egy ilyen jogalkotási sorozatot, és a parlamenti képviselőknek, az Országgyűlésnek erre az egyik válasza az, hogy egy meglehetősen széles személyi körben, ahol egyébként valóban fontos megnézni azt, hogy a korábban működő rendszer hogyan működött - láttuk, hogy nem működött jól, mert papíron létezett, valójában pedig nem volt komoly ellenőrzés , szóval, hogy a korábban működő rendszert most megváltoztatva a parlamenti képviselők egy meglehetősen szél es személyi körben szigorítani akarják ezt a dolgot, ami lehet indokolt, mondom még egyszer, de talán jobban nézett volna ki ez a történet, ha egységben kezeljük mindezzel. Egységben kezeljük például a parlamenti képviselők vagyonbevallásával, hiszen - elh angzott itt korábban a vitában - többféle, egymástól eltérő szabályozás működik, és ha már van egy volt parlamenti képviselő nevéhez köthető botrány, és a parlamenti képviselők úgy döntenek, hogy szabályozzák ezt a vagyongyarapodási vizsgálati rendszert, a kkor vajon védhetőe az, hogy ebben a törvényjavaslatban a parlamenti képviselőkről nincsen szó. Nézzük meg, hogy hogyan is működik a parlamenti képviselők vagyonának nyilvános kontrollja! Egyrészről szigorúbb, mint amiről itt szó van, hiszen a négyéves pa rlamenti ciklus alatt hat darab nyilvános vagyonbevallást kell beadnia a képviselőnek, és mind a hat alkalommal - a ciklus elején, a ciklus végén és minden év végén, év elején - a közeli hozzátartozókra nézve is egy, a parlament mentelmi bizottsága által b izalmasan kezelt, és csak adott esetben, probléma esetén megnyitott borítékban nekik maguknak ilyen bevallást kell tenniük. Ez egyrészről szigorúbb tehát, hiszen sűrűbb, és a teljes nyilvánosság előtt zajlik. Másrészt viszont kevésbé szigorú, hiszen tudjuk azt, hogy parlamenti képviselői vagyonbevallási rendszer két dolgot tud. Egyrészt egy formális igényt kielégít: a parlamenti képviselők beadnak bizonyos vagyonbevallásokat, amik valójában nehezen ellenőrizhetők, és még nehezebben szankcionálható ezeknek a valótlansága. Tehát ilyen értelemben puhább, gyengébb az a rendszer, ami ránk, parlamenti képviselőkre vonatkozik, mint amit most itt be akarunk vezetni, hiszen nem egy érdemi vagyongyarapodási vizsgálatról van szó, aminek szankciói lehetnek, hanem egy va gyonbevallási, önbevallási rendszerről, amit a nyilvánosság ellenőriz. És ez a másik, amire jó, hogy minden évben januárfebruár környékén a bulvársajtó híréhségét ki lehet azzal elégíteni, hogy kinek van Trabantja, és ki az, aki vagyonos a képviselők közö tt, ami egyrészt persze biztosít egy nyilvánosságot, sokat árt a parlament tekintélyének, és mindezt úgy teszi, hogy nem segít abban, hogy ha valahol egy parlamenti képviselőnél feltűnő vagy megalapozatlan vagyongyarapodás van, akkor az szankcionálható leg yen. Nem segít, mert nincsen ott a szankció. Szóval, érdemes lett volna talán ezt is megnézni.
