Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 7 (107. szám) - Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2664 hozzátartozója érdekében. Ugyanakkor most pedig arra kényszerítik adott esetben a köztisztviselőt, katonát, közalkalmazottat és a többit, hogy ő tegyen nyilatkozatot a hozzátartozójának a vagyoni helyzetéről. E z egy kicsit furcsa dolog. Hogyan lehet azt garantálni, hogy mindenről majd őhelyette fog nyilatkozni? Tehát egy más ember helyett nyilatkozattétel egy kicsit furcsa ebben a megközelítésben. Aztán ki tekinthet bele, ki nem tekinthet bele, és milyen esetben ? Nagyon sok esetben megkérdőjelezhető, hogy például egy munkaadónak mi köze van ahhoz, hogy az adott alkalmazottjának a családja milyen vagyoni helyzetben van, ezért ezzel óvatosan bánjunk, mert ez abba a körbe tartozik mindenféle adatvédelmi szempontból, ami azért kényes. Mikor indíthat eljárást? Ebben az esetben pedig azt a reális fenyegetettséget, amiről a miniszter úr beszélt, szerintem a büntető jogszabályok között lehet érvényesíteni, ami egyébként érvényesíthető lenne most is, ha valaki bűncselekmén yt követ el, de azért nézzük világosan: arról a körről, amelyikről beszélünk, ritkán derül ki, ritkán kerül olyan helyzetbe, és ritkán akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ő bűncselekményt kövessen el. Ezért ha ő indokolatlan eljárás alá kerül - és itt közti sztviselőkről, könyvelőkről, pénzügyi szakemberekről és így tovább beszélünk , ez az ő megítélését nagyban rontani fogja. Ismerjük azt a mondást, hogy ha valaki kabátlopási ügybe keveredett, teljesen mindegy, hogy ő volt az áldozat, vagy nem, egy idő után az fog rajtaragadni, hogy kabátlopási ügybe keveredett; vagy a nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél című közmondást mindannyian ismerjük. Tehát kellő garanciát kell adni a tisztességes közalkalmazottak számára vagy közalkalmazásban állók számára - a j ogszabály így fogalmaz , hogy indokolatlanul nem lehet őket illetlen és kényes helyzetbe hozni. (10.10) Ezért javasoljuk mi azt, hogy egy meghallgatási eljárás előzze meg ennek a folyamatnak az elindítását, ahol kötelező legyen érdekképviselet részvétele ebben az egész meghallgatási eljárásban, és ennek a meghallgatási eljárásnak a szabályzatba való foglalását kötelező legyen egyeztetni az érdekvédelmi szervezetekkel, és legyen egy objektív felelőssége a munka törvénykönyvében meghatározva a munkaadónak, h ogy abban az esetben, ha adott esetben egy bírósági eljárás során bebizonyosodik, hogy teljesen alaptalanul és adott esetben nem egészen őszinte szándékkal indított ilyen típusú eljárást, akkor bizony itt anyagi kártérítési felelősséggel is lehessen élni. Azt a kérdést is érinteném, amit Keller képviselőtársam is említett, hogy nem lehet sutba dobni az eddig leadott vagyonnyilatkozatokat, tehát ezt egy megfelelő átmenettel kezelni kell, és egy olyan időszakot - mondjuk, öt évet - átölelve célszerű pont az é rintettek védelmében, hogy ne ilyen nagy ritkasággal történjenek ezek a vagyonnyilatkozatok, hanem pontosan évente, ugyanúgy, ahogy az adóbevallásunk, nyomon követhető legyen, mert így az eljárást is megkönnyíti, és összevethető. Ez nem fog adminisztráción övekedést okozni, sőt csökkenést sem okozni. Majd egy következő hozzászólásban további részleteket fogok mondani. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Borsos képviselő úr. A Szabad Demokraták Szövetségének vélemé nyét Gusztos Péter képviselő úr ismerteti. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az előző, rövid törvényjavaslatnál jeleztem, hogy ennél a hosszabb és bonyolultabb előterjesztésnél valószínűleg ko molyabb vita várható. Elöljáróban szeretném leszögezni azt, hogy a liberális frakció azt a politikai szándékot, hogy Magyarországon a közpénzek, fejlesztési források felhasználása áttekinthető, ellenőrizhető, az ilyen
