Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
2637 következményekkel jár, ha az intézkedés megalapozatlan, és hogyan kell és lehet kezelni az így okozott hátrányokat. Az első kérdésre vonatkozó részletszabályok nem kerültek a törvénytervezetben kidolgozásra. Enne k oka az, hogy a szóba jöhető esetek köre gyakorlatilag áttekinthetetlenül komplex. Azt, hogy a konkrét élethelyzetekben milyen vagyontárgyak, illetve pénzügyi eszközök esnek zárolás alá, előre megmondani nem lehet. A bírósági végrehajtásról szóló törvény mondja ki, hogy mely vagyontárgyra, vagyontárgyak körére milyen végrehajtási szabályok az irányadóak. A tény, hogy a törvényjavaslat a zárlat elrendelésének hatáskörét a megyei bírósághoz, a vagyoni jellegű és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtását pedig a megyei bírósági végrehajtóhoz telepíti, garancia arra, hogy az intézkedés alá vont vagyontárgyak, illetve pénzügyi eszközök köre a törvényes mértéket ne haladja meg. A második kérdés megválaszolása is megköveteli azt, hogy a javaslatot ne önmagában , hanem a magyar jogrendszer részeként értelmezzük. Azokban a kérdésekben, amelyekben a tervezet speciális részletszabályokat nem tartalmaz, az általános szabályok kerülnek alkalmazásra. A kérdés vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a megalapozatlan befagya sztás által okozott következmények kezelésére a polgári törvénykönyv államigazgatási jogkörben okozott kárra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Szólni kell arról is, hogy a javaslat lehetőséget biztosít az eseti mentesítésre kérelem alapján, abban az es etben, ha az illető személy valami legitim célra kíván hozzáférni gazdasági erőforrásaihoz, és ezt valószínűsíti. Tehát a befagyasztás gyakorlatilag nem fosztja meg alanyát a tulajdona feletti rendelkezési jogtól, hanem csak korlátokat állít annak érvényes ítése elé, mintegy engedélyhez köti. Összességében megállapítható, hogy a tervezet egy új, analógián alapuló jogintézmény bevezetésével át kívánja hidalni a jelenleg belső jogunkban tapasztalható hiányosságokat úgy, hogy az Unióban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően lehetővé teszi meghatározott természetes személyek, jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek adminisztratív módon, egy esetleges büntetőeljárástól függetlenül történő elvonását, ame ly ugyanakkor nem jelent a vagyontól történő megfosztást, csupán az ebből származó jogosultságok gyakorlásának korlátozását. A javaslatban kijelölt célkitűzések, illetve az ezekhez igazított, a magyar rendszerrel szerves egységet alkotó új intézmény beveze tése jelenti a megoldást a jelenleg tapasztalható joghézag orvoslására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ. DR. HANKÓ FARAG Ó MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyrészt az expozé természetesen minden lényeges dolgot tartalmazott, és aki figyelemmel kíséri a törvényjavaslat vitáját, ebből mindent megtudhatott, de ha netán véletlenül maradt valami, ami kimaradt volna az expozéból, akkor azt az előttem szóló kolléga úr, Legény Zsolt képviselőtársam végképp ismertette, tehát én azt hiszem, hogy nagyon mélyen nem érdemes a dolgokba belemenni, hiszen a törvényjavaslat tartalmát így már min denki ismerheti. 2001. szeptember 11én, azt hiszem, visszavonhatatlanul megváltozott a világ körülöttünk, a New Yorki merénylet és aztán a madridi merénylet is olyan mértékben alakította át az életünket, hogy annak a következményei a mai napig is belátha tatlanok, pedig azóta már évek teltek el, és nagyon sok mindent tettünk annak érdekében, hogy megpróbáljuk elhárítani azokat a veszélyeket, amelyek időnként emberek százainak, ezreinek halálát jelentik.
