Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - CZOMBA SÁNDOR (Fidesz):
2614 mondott, annak gyakorlatilag a 99 százalékával egyet tudunk érteni. Megle petéssel, azért, mert a saját minisztériumról van szó, tehát akkor valami porszem került a gépezetbe, ha még a saját minisztérium sem egyeztetett a frakciójával. Abban a szerencsés vagy szerencsétlen helyzetben vagyok, tisztelt képviselőtársaim, hogy polit ikusságom mellett igazságügyi műszaki szakértőként is dolgozom jó pár éve, és meglehetősen sok halálos kimenetelű balesetnek voltam vizsgálója. Ezen a szemüvegen keresztül egészen másképpen látom azt, ami itt most elénk került. Tehát ezt csak azért mondtam , hogy engem győzködni arról, hogy mennyire fontos a közlekedésbiztonság javítása, bizonyosan nem kell. A balesetek okaként nagyon sokszor azt halljuk, hogy áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára, és frontálisan ütközött az ott szembe jövővel. V agy: a tilos jelzés ellenére áthajtott. Ezt az ember józan ésszel fel sem bírja fogni, hogyan lehetséges az, hogy egyébként egy átlagember, aki jogosítvánnyal rendelkezik, ezt megtegye. Amikor a bizottsági kisebbségi véleményt mondta el képviselőtársam, ak kor sok szempontból visszaköszön, amit ő mondott, mert kisebbségi véleményként ezeket ott én mondtam el. Tehát nem biztos, sőt merem állítani, hogy nagyon sok esetben nem az a konkrét ok, ami egyébként a baleseti jegyzőkönyvekben okként szerepel, és a stat isztika ezt emeli be. (15.50) Amikor tehát arról beszél , hogy gyorshajtás, relatív meg abszolút, meg figyelmetlen, meg nem körültekintő, akkor bizony nagyon sok esetben nem arról van szó, hanem egész másról, csak a valós statisz tikát már nem kezeli senki. Ha megnézzük, hogy mi van a balesetek hátterében, tény és való, hogy valóban több mint 90 százalékban a közlekedő ember - akár gyalogos, akár járművezető - elsősorban a felelős, és ha a balesetek számát csökkenteni akarjuk, akko r itt kell keresnünk a megoldásokat. Egyébként egy nagyon friss német felmérés szerint nem a gyorshajtás, hanem a fáradtság az, ami elsődleges tényezőként a balesetek kapcsán szerepel, és a fáradtságot büntetni már egy megint teljesen más kategória. Azt is látjuk sajnos, hogy gyakran nem az igazi vétkesek szenvednek, hanem nagyon sok olyan baleset van, hogy amikor a baleset helyszínére érkezünk, az, aki egyébként felelős a balesetért, már régen nincs a helyszínen, és azt kideríteni, hogy a két teherautó köz ötti követési távolság be volt tartva vagy nem volt - nem ragozom, nagyon sokan közlekedünk az utakon, tudjuk, hogy miről beszélek. Inkább arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nekünk, törvényalkotóknak milyen felelősségünk van ebben. Én ú gy gondolom, hogy nagyobb, mint gondolnánk. A miniszterelnök úr zéró toleranciát hirdetett a szabályszegőkkel szemben. Én akkor most azt szeretném kérdezni: a járművezetők pedig zéró toleranciát hirdessenek meg a miniszterelnökkel szemben? Mondom, hogy kon krétan miről van szó: mondjuk, az utak állapota. Volt olyan baleset nyomvályús útszakaszon, nem alárendelt, mellérendelt főúton - akár a 4es utat is tudnám a saját berkeimből mondani , ahol egy Zsiguli, amit képviselőtársam mondott, 11,5 milliméteres mé lységű barázdával a kocsija kerekén, úgy hívjuk mi ezt szakmailag, hogy aquaplaning, tehát gyakorlatilag egy vízen csúszás jelenségébe ment bele, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és alácsúszott egy kamion alá, sajnos szörnyethalt. Hol van az ok? O tt volt az ok! Ez volt az ok! Akkor ki a felelős? - kérdezem én. A közút kezelője? Tehát nagyonnagyon körültekintőnek kell lenni. Vagy lakott területen kívüli útnál tudjuk azt nagyon jól, hogy van olyan útszakasz, ahol 110zel is biztonságosan lehet közle kedni, van, ahol meg 70nel sem, most sem. Tehát az, hogy 90nel megyek lakott területen kívül, mert az van oda bebetonozva, ez sem stimmel így. Ugye? Azt írja a KRESZ, hogy a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni. Hát, kedves k épviselőtársak, bizonyára tudnának példákat mondani arra, amikor úgy dzsumbujban, egyszerre hirtelen ott van 30 tábla, és találjam ki, főleg, ha nem ismerem azt a területet.
