Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
2610 ezen változtassunk. A módja azonban nagyon nem mindegy. Meggyőződé sünk az, hogy csak abban az esetben lehet ezen eredményesen változtatni, ha a társadalom együttműködését, a társadalom közreműködését ebben a változtatásban sikerül elérnünk. Ezt csak abban az esetben tartjuk lehetségesnek, ha megtesszük azt, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó minden szabálynak a meglétét, a táblák kihelyezésétől, a sebességkorlátozó, tiltó és egyéb táblák kihelyezésétől kezdve azok alkalmazásának gyakorlatáig, a bírságolás gyakorlatáig, a rendőrség közreműködésének gyakorlatáig mindent á ttekintünk, és ezek után döntünk a szigorításról. (15.30) Igenis szükség van szigorításra. Egyértelműen, sok szempontból a szigorítás fog eredményre vezetni. De ha csak egyoldalúan, durván szigorítok, tízszeresére felemelem a bírságot, a pontrendszerhez - ez a javaslatban nem szerepel, de nagyjából tudhatjuk - egyoldalúan hozzáadok néhány pontot, és ezzel egyoldalú szigorítást hajtok végre, ha csak ilyen módon változtatok és durván szigorítok - például objektív felelősségi rendszert vezetek be ott, ahol ez nem feltétlenül indokolt; mérlegelés nélküli bírságolást vezetek be, ahol ez nem feltétlenül indokolt; zéró toleranciát hirdetek meg minden téren, csak azt nem teszem meg, hogy az állam oldaláról, a hatóságok oldaláról az egész rendszert áttekintsük és vál toztassuk meg, a gyakorlatot is , akkor véleményem szerint nem fogja elnyerni a társadalom támogatottságát a változtatás. Pedig elemi érdekünk mindannyiunknak, hogy ez a változtatás mindannyiunk érdekét szolgálja. Igenis vannak ámokfutók az utakon, igenis vannak olyanok, akik kibújnak a felelősségi rendszer alól. De ennek nem az a megoldása véleményünk szerint, és nem alkotmányossági problémát vetnék fel, hanem inkább azt mondanám, hogy ez minimum aránytévesztés. Ha azt mondom, hogy a természet védelmére v onatkozó előírások betartásáért az üzembentartót teszem felelőssé, ez teljesen rendjén való. Ha valaki kölcsönadja a gépkocsiját valaki másnak, akkor hogy a zöldkártyában foglalt feltételeknek vagy a környezetvédelmi előírásoknak a gépjármű megfelele, vag y okádja magából a füstöt, azért nyilvánvalóan nem az egy órát használó gépkocsivezető kell hogy felelőssé tehető legyen, hanem az, aki a gépkocsi tulajdonosa vagy üzembentartója. De ha valaki indokolatlanul leáll két percre a leállósávban az autópályán, a mi egyébként KRESZszabálysértés, ha indokolatlanul teszi, akkor annak nem biztos, a szabálysértési felelősség alapján a rendőrnek, aki megállítja, kell adnia egy nem tudom, hány tízezer forintos helyszíni bírságot, majd 300 ezer forintos közigazgatási bír ságot az üzembentartónak, és a két felelősséget párhuzamosan teljesen egymás mellett futtatni, és egymástól függetlenül kezelni. A tervezet szerint csak abban az esetben mentesül a felelősség alól az üzembentartó, ha sikerül azt igazolnia, hogy a szabálysé rtés időpontját megelőzően jogellenesen kikerült a birtokából a gépjármű. Ez önmagában azt jelenti, hogy az élet normális körülményei között minden esetben kétszeres felelősséget vezetnek be. Azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül helyes. A mérlegelés nélkü li bírságolásra hadd mondjak még egy példát. Tudjuk nagyon jól, hogy lakott területen az 50 kilométeres sebességhatár indokolt és szükséges. Ezt az élet az elmúlt évtizedekben, években bebizonyította. Ez az európai tendencia. De nagyon nem mindegy, hogy én délután fél kettőkor, az iskola mellett, kétszáz gyerek között megyek el 60nal, vagy a lakott terület szélét jelző táblától öt méterre, ahol egyébként már semmilyen települési épület vagy forgalom nincsen, és kezdek fölgyorsulni arra a sebességre, amit e gyébként a közúton normálisan mindenki használ. Nos, nagyon nem mindegy. Ha azt tesszük, hogy egyébként nem vizsgáljuk a felelősséget ebben a tekintetben, akkor az történik, hogy méltánytalanul sújtjuk azt, aki a város szélén gyorsít fel esetleg 60ra a tá blától öt méterre, és nem büntetjük jobban azt, aki az iskolás gyerekek között megy el 60nal a gyalogátkelőhely mellett. És egyébként az a rossz hírem van, hogy mérni persze a város szélén szokták a forgalom sebességét. Erre nagyon sok élő példát tudnék e mlíteni. A mérlegelés nélküli bírságolásra hadd mondjak egy más területről vett példát. Néhány évvel ezelőtt az előző kormányzat, a Fideszkormányzat azt tette, hogy a büntető törvénykönyvet és a
