Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
2608 Mi úgy látjuk, hogy különösen ennek a törvényjavaslatnak az 5. §a tulajdonképpen egy politikai kommunikációr a jó, tipikusan a miniszterelnök úr azon elképzeléseit tükrözi, hogy valahol van egy probléma, próbáljuk ezt megoldani, essünk át a ló túloldalára, de látszódjon, hogy valamit végre teszünk. Látszólag úgy tűnik, hogy itt valami tényleg fog történni, csak é ppen nem egy olyan megoldás fog születni, ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, ami valóban a mindennapokban, a hétköznapokban is használható lesz. A televíziónézők kedvéért mondom el, hogy ez a törvény az 5. §ában arról a bizonyos objektív felelőssé gvállalásról szól, tehát amikor a gépjármű üzemben tartóját büntetnék egy nem az üzemben tartó vagy nem feltétlenül az üzemben tartó által elkövetett szabálysértés, leginkább a gyorshajtásra, megállásra, várakozásra, autópálya leálló sávjának igénybevételé re vonatkozó szabályok megsértése esetén. Mindazon túl, hogy osztjuk azon jogászok véleményét, akik azt mondják, hogy itt nagyon komoly alkotmányossági aggályok is fölmerülnek, néhány ilyen praktikus kérdést azért jó lett volna végiggondolni, ha egy megfel elő szakmai egyeztetésre a törvényjavaslat kapcsán sor kerül, hogy például mi van azokkal az elkövetőkkel vagy szabálysértőkkel, szabályszegőkkel, akik mondjuk nem Magyarországon üzemben tartott járművel közlekednek, hanem mondjuk, más európai uniós járműv el, de szabályt sértenek, megengedett sebességet jelentős mértékben túllépnek vagy esetleg valamilyen balesetet okoznak. Vajon azokon hogyan és miként lehet majd a magyar törvények alapján - még egyszer hangsúlyozom, egyébként Magyarországon is alkotmányos sági aggályokat is felvető törvények alapján , hogyan lehet majd számon kérni bármit is, bármilyen módon a büntetést behajtani, ha egyébként ennek a jogi megítélése Magyarországon is, finoman szólva nem éppen egyértelmű? Tartok tőle, hogy az Európai Unió tagállamainak jelentős részében az illetékes hatóságok az ilyen megkeresést valószínűleg csípőből dobják majd vissza, mondván, hogy ők ilyet márpedig nem ismernek, merthogy nem tartják jogszerűnek. Úgy látjuk, hogy bár a cél üdvözlendő, hogy a kormány jogs zabályi módosítással szeretné azt elérni, hogy kevesebb közlekedési baleset történjen, de az az eszköz, ahogy ezt el akarják érni, semmiképpen sem alkalmas arra, hogy itt valóban érdemi változásokat lehessen elérni. Ha valaki végigolvassa ezt a bizonyos 5. §t, akkor érdekes módon hatósági, rendőri intézkedésről egy szó sem esik. Tehát úgy néz ki, hogy ha ez a törvény elfogadásra kerül, Magyarországon kvázi nem is lesz szükség közlekedési rendőrre, aki egyébként megállítja majd a szabálytalankodókat, a szab álysértést elkövetőket, hiszen automatikusan tulajdonképpen egy számítógépes rendszeren keresztül el lehet intézni minden jelentősebb szabálysértést, hiszen elkészül majd egy felvétel, automatikusan a számítógép nyomtathatja ki a büntetési tételről szóló l eveleket, és automatikusan lehet az üzemben tartóhoz küldeni. Képzeljünk el, mondjuk, egy olyan hazai vállalkozást, aki fuvarozásból él, és a gépkocsivezetői szabálytalanságot követnek el. Akár több százezer forintos bírsággal is sújtható az üzemben tartó automatikusan - megvan a rendszám, a központi nyilvántartásból jönnek az adatok, megy ki a büntetőcédula , holott nem is az üzemben tartó követte el a szabálysértést. Kérem szépen, nézze át mindenki jól ezt a paragrafust: szó sincs arról, hogy megpróbáljá k felderíteni, vagy bármilyen hatóságnak feladata lenne felderíteni azt, hogy egyébként ki volt a szabálysértő. Szó sincs róla, nincs semmilyen olyan, hogy intézkedésre kötelezett bármelyik hatóság, hogy igenis próbálja meg kideríteni, hogy ki volt a tényl eges szabálysértő. Szó nincs róla, megemlítésre sem kerül - automatikusan az üzemben tartó kerül büntetésre. Számunkra ez teljes egészében elfogadhatatlan. Amikor tehát arról beszélek, hogy filozófiájában alkalmatlan ez a törvény, és egyébké nt nem volt semmiféle olyan szakmai egyeztetés, amely megalapozottá tehetné ezt a törvényt, akkor pont ezekről a részletkérdésekről beszélek. Egyébként a szakmai egyeztetés hiányát jól mutatja az is, hogy a gazdasági bizottsághoz milyen megkeresések érkezt ek különböző szakmai szervezetek részéről, akik jelezték, hogy ez a törvény így, ebben a formájában elfogadhatatlan és kivitelezhetetlen. Továbbra is az az álláspontunk, hogy ezt a törvényt vissza kellene vonni, hiszen így, ebben a formában alkalmatlan arr a, hogy megfelelően tudjuk vele a KRESZt módosítani.
