Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VOJNIK MÁRIA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2547 DR. VOJNIK MÁRIA , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Ti sztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság október 30án tárgyalta meg a beterjesztett törvényjavaslatot, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta. A bizottságban elsősorban kérdések fogalmazó dtak meg az előterjesztő felé, mégpedig két fontos tárgykörben. Az egyik az előrehozott nyugdíjak megállapításának szabályai, a másik pedig az özvegyi nyugdíjak alkotmánybírósági döntést követő megállapítási szabályai és a feléledési időre vonatkozó szabál yok, főleg abból az aspektusból, hogy ezeket hogyan tudják majd a jogosultak értelmezni, és megszerezni a döntés következtében a számukra fontos kiegészítő összegeket. A bizottság többsége egyetért azzal, hogy az 1997es nyugdíjtörvényben rögzített nyugdíj minimum és résznyugdíj intézménye ne szűnjön meg, hanem maradjon fenn a továbbiakban is. Vita volt a bizottságban azonban arról, hogy az ugyancsak 1997ben meghozott nyugdíjtörvény esetében a férfiakra és nőkre vonatkozó előrehozott nyugdíjak megállapítási szabályai és a mostani szabályozási tervezetben az ezekhez kapcsolódó szigorítások és malusszabályok helyénvalóke, megtartandóke, a nőkre és férfiakra egyenlő érvénnyel meghozhatóke. A bizottság többsége elfogadja, hogy az a szabály, miszerint 2013tól mindkét nemre nézve 60 év az előrehozott nyugdíjba vonulás első éve, amit a kérelmező megtehet, azt a szabályt a bizottságban többen vitatták, hogy azt a három évet - amelyre az államtitkár úr is utalt, de amely a bizottságban is felmerült , hogy visszam enjünk a most 60 évről a férfiak esetében 59 évre, majd újra visszamenjünk 60 évre, hogy azt jogose egységesíteni, a bizottság többsége egyetértett azzal, hogy ez az álláspont jogos. A csökkentés nélkül előrehozott nyugdíj intézményét azonban a bizottság többségi tagjai is a nők esetében egy kiegészítő szabállyal szeretnék a módosító indítványok során kiegészíteni, mert úgy találják, hogy a nőkre nézve a szigorítás egy indokolatlan szigorítást tartalmaz, különösen a hosszú szolgálati idejű jogosultak eseté ben. Az özvegyi nyugdíj megállapításának szabályairól fontos most is és a bizottságban is elmondani, hogy az Alkotmánybíróság 14 évvel az 1993ban meghozott nyugdíjszabályt követően hozta azt a döntését, hogy alkotmányellenes volt, mert nem biztosított kel lő felkészülési időt arra az esetre, amikor a megözvegyült házastárs esetében az özvegy jogosultságai 15 évről hirtelen 10 évre csökkentek. Vagyis nem egy általános elvet hozott az Alkotmánybíróság, hogy mindenkire nézve kötelező a 15 éves feléledési idő, hanem csak azok esetében érvényes ez, akiknek a házastársa 1993. március 1je előtt hunyt el. Az ő esetükben azonban ez a szabály érvényesíthető, és éppen ezért nagyon fontos, és a bizottság többsége és kisebbsége is felhívta a nyugdíjfolyósító szervek fig yelmét, hogy ennek a megállapításnak a szabályait, a kérvényezés szabályait és a jogosultak kedvezményeit időben és mindenki számára érthetően és egyértelműen közölje a jogosultakkal, részben a csalódások elkerülése végett, részben pedig azért, hogy minden jogosult megkaphassa az alkotmánybírósági döntés értelmében az özvegyi nyugdíját. A bizottság többsége tehát 10 igen, 9 nem szavazattal az általános vitára való elfogadását ajánlja a parlamentnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak. BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtit kár Úr! Képviselőtársaim! Az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos alkotmánybírósági határozat megítélésünk szerint ürügyet szolgáltatott a kormánynak arra, hogy a tavaly elfogadott nyugdíjszámításról, nyugdíjmegállapításról szóló törvénymódosítást ismételten be hozza a parlament elé, lévén hogy nem hajlandó a kormány
