Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2543 tudunk majd felelősen dönten i arról, hogy milyen legyen a nyugdíjrendszer jövője, hogyan fejlesszük tovább a nyugdíjrendszert Magyarországon. A végleges modell kialakításáig a kormány a jelenlegi résznyugdíj- és nyugdíjminimumkonstrukció megtartását javasolja. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság június 12én meghozott 37/2007. számú határozatában mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, mert 1993ban az özvegyi nyugdíj 15 éves feléledési idejének 10 évre csökkentése során a jogalkotó nem biztosította a módos ítást megelőzően elhunytak hozzátartozóinak teljes körében a 15 éves feléledési időt. Az Alkotmánybíróság a döntését a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelméből vezette le. Az Alkotmánybíróság nem a feléledési idő csökkentését és a feléledés jogintézmény ét találta alkotmányellenesnek, hanem azt, hogy ezt a szabályt nem csak a hatálybalépést követően megözvegyülők tekintetében kellett alkalmazni. Az Alkotmánybíróság arra kötelezte a jogalkotót, hogy 2007. december 31ig alkossa meg az 1993 előtt elhunytak hozzátartozói számára a 15 év feléledési időt biztosító átmeneti szabályt. A javaslat 2008. január 1jétől a 15 éves feléledési idővel biztosítja minden 1993. március 1je, a törvénymódosítás hatálybalépése előtt elhunyt biztosított hozzátartozójának az öz vegyi nyugdíjat, ha az egyéb jogosultsági feltételek is fennállnak. Az érintettek jelenlegi jogosultsági feltételeit a nyugdíjbiztosítási szervek nem ismerhetik, ezért az ellátást kérelmezni kell majd. Tisztelt Országgyűlés! Az előrehozott nyugdíj alsó ko rhatárának korrekciója és a csökkentett előrehozott nyugdíj szabályainak módosítása során abból az alapvetésből kell megítélésünk szerint kiindulni, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár Magyarországon 62 év. Miért nem 62 évesen mennek az emberek nyugdíjba, ha az a nyugdíjkorhatár? Azért, mert tíz évvel ezelőtt, a nyugdíjreform kialakításakor a korhatár 62 évre emelésének - nők esetében 55 évről, férfiaknál 60 évről - fokozatos átmenetét szerették volna biztosítani. Lehetőséget kaptak a nyugdíj előtt állók arra, hogy legalább 33 év szolgálati idővel választhassák az előrehozott nyugdíjmegállapítás lehetőségét. Csökkentés nélkül csak azok választhatták a korhatár előtti nyugdíjba vonulást, akik legalább 38 év szolgálati idővel rendelkeztek. Az átmenet ideje alatt indokolható volt, ma már azonban nem, hogy aktív munkavállalók a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a nyugdíjkorhatárt betöltöttekkel azonos feltételek mellett vehessék igénybe a nyugdíjat. A csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjjogosultság kedvezmény. A fő szabály szerint a nyugdíjat a jogosult 62 éves kora és az átlagosan várható további élettartam közötti időszakra vonatkozó becslések, számítások alapján kapja. Az, aki korábban megy nyugdíjba, a járulékbefizetésen alapuló összeg fejében járó ellátást hossz abb ideig kapja, mint az, aki a nyugdíjkorhatár betöltése után. Mindez a jelenlegi járulékfizetőket terheli, a törvénytervezetben ezért a csökkentett előrehozott nyugdíjszabályok változtatását javasoljuk. Nem vitatjuk, hogy aki elfáradt, mert gyermekkora ó ta komoly megterhelésnek volt kitéve, az továbbra is elmehessen előrehozott nyugdíjba. Javaslatunk szerint az, aki korhatár előtt veszi igénybe a szolgáltatást, csak csökkentéssel tehetné a jövőben. A javaslat kedvezményt tartalmaz azok számára, akik 40 év vagy afeletti szolgálati időt szereztek, esetükben a csökkentés felét kell csak érvényesíteni. Felmerülhet a kérdés, hogy a csökkentés miatt keletkező kiesés végigkísérie a biztosítottat egész nyugdíjas életében. Számításaink szerint az előrehozott nyugd íj induló összegének változtatását a nyugdíjemelés idővel kompenzálja, a nyugdíjkorhatár feltételei szerint megállapított és az előrehozott öregségi nyugdíj között jelentős lemaradás nem mutatható ki. A csökkentés mértéke a biztosításmatematikai számítások hoz igazodva havi 0,3 és 0,4 százalék. A hosszú szolgálati időt teljesítőknél ugyanakkor javasoljuk a nyugdíjcsökkentés felének érvényesítését. Hosszú szolgálati idő alatt a jelenleg hatályos szabályozással azonosan 2009től a 40 év vagy efeletti szolgálat i időt, 2013tól a 41 év és afeletti szolgálati időt értjük. A javaslat a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjat igénylők esetében egy, a jelenlegi szabályokhoz képest kiegyenlítettebb nyugdíjcsökkentési mértéket eredményez, s arra ösztönöz, hogy a nyugdíjkorhatá r betöltése után igényeljék elsősorban a nyugdíjat.
