Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat együttes általános vitájá... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
2402 kellene ezt az anomáliát is megszüntetni. Úgy gondolom, hogy itt is az a helyzet, itt legföljebb egy ajánlásba tudnék belemenni, hogy ajánljuk azoknak a szervezeteknek, amelyek a jelölteket indítják, hogy igyekezzenek utolérni ezt az arányt szívós munkával, neveljék ki azokat a nőket, akik alkalmassá válnak erre, erősítsék meg az öntudatukat. Éppen John Emese levele jelzi azt, hogy ezt az öntudatot taposnánk össze, ha elfogadnánk ezt a törvényjavaslatot, hiszen micsoda kisebbségi komp lexusokat ültetnénk el bennük, hogy ő csak kvótanő, azért került be; pedig kiváló személyiségek vannak, nagyszerű politikusok lehetnek a hölgyek közül. Támogatni kell, hogy eljussanak oda, hogy a tudásukat kifejlesszék. Ezt kellene támogatni. (Az elnök a c sengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez sokkal munkaigényesebb, sokkal nehezebb, nem blikkfangos, nem lehet belőle szenzációt csinálni, hanem dolgozni kellene. Ez nagyon fontos lenne. Köszönöm, hogy a törvényjavaslatukkal fölhívták erre a n agyon fontos, nehéz problémára a figyelmet, bár jó megoldást nem tudtak adni. Köszönöm szépen. (Dr. Salamon László és Pettkó András tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon László képviselő úr normál idejű felszólalása következik. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azért kértem ismételten szót, mert a kérdés - és az eredeti javaslatra gondolok itt alapvetően, bár vonatkozik ez a módosító javaslatunkra is, mint ahogy erre utaltam a felsz ólalásomban - alkotmányjogi összefüggéseiről nem beszéltünk eleget. Azt is hadd tegyem hozzá, hogy az külön kedvet adott nekem a mostani, második megszólalásomhoz, hogy ez a vita egy kezdeti és bennem rossz érzéseket keltő felparázslása után egy nagyon hig gadt és racionális eszmecserébe és ennek a medrébe ment vissza. Alkotmányjogi kérdések; néhány dolgot a magam megközelítéséről szeretnék fölvetni. Ha majd előveszik a jegyzőkönyvben a ma esti első felszólalásomat, akkor látni fogják, hogy kérdéseket tettem fel, azt mondtam, hogy alkotmányjogi problémákat felvethet a kérdés, és vannak kérdéseim. Ezek tehát kérdések és nem kijelentések; de azt gondolom, olyan kérdések, amiken érdemes és szükséges elmeditálnunk - ennyi humort engedjenek meg - egy kicsit annak jegyében is, amit a módosító javaslatom tartalmaz, hogy figyeljünk már oda egy kicsit jobban az alkotmányossági szempontokra és az alkotmányossági kérdésekre mindig, és most is, ebben a vitában is. Sándor Klára képviselő asszony említette, hogy konzultálta k neves alkotmányjogászokkal. Egészen biztosan így történt. De alkotmányjogi kérdések nagyon sokszor nem olyan egyszerűen és nem olyan egyértelműen válaszolhatók meg. Az Alkotmánybíróság döntésében nagyon sokszor találkozunk olyan döntésekkel, amikor az Al kotmánybíróság 6:5 arányban dönt el egy kérdést. Ezt most csak arra mondom, hogy természetesen minden kérdés eldönthető valamilyen irányban - nyilván az általam feltett kérdés is , vagy így, vagy úgy, de ezek a kérdések feltételre kell hogy kerüljenek egy ilyen fórumon, mint a Magyar Országgyűlés. Azt tudom mondani a nyugati példákra is, persze ne feledjük, négy országban van kvóta - ez hangzott el a vitában , törvénybe foglalt kvóta, politikai értelemben pedig nagyon sok országban. (18.50) De azt hiszem, itt a politikai értelemben vett kvótával, amit Mécs Imre az imént úgy fogalmazott meg, hogy ajánlás legyen, azzal szemben senki sem tett semmilyen észrevételt, senki sem fogalmazott meg aggályt. Ezek előrebocsátásával bontanám ki egy kicsit azokat az alko tmányjogi kérdéseket - igazából egy kérdés ez voltaképpen , ami, úgy érzem, hogy még nem került itt kellően górcső alá. És ez az alkotmányjogi kérdés nem arról szól, hogy helyese az esélyegyenlőtlenséget, azt a hátrányt, ami a
