Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. PESTI IMRE (Fidesz):
2318 fogalom, van negatív meredekség is, azt hiszem, hogy a mi kormányzati ciklusunk azért egy viszonylag kiegyensúlyozott periódus volt. A meredek zuhanás az volt, amit Potápi képviselő úr mondott, hogy a győzelemből sikerül eljutni valahol arra a kritikus pontra, ahonnan már nincs visszatérés, bár ez a nincs visszatérés a túlvilágra vonatkozik. Ott pedig még nincs politikai szövetség . Úgyhogy elfogadom azt, hogy rövid szakaszokban igaza van Wiener képviselő úrnak, de ha nagyobb szakaszokat nézünk, akkor én másképp értékelek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalás ra következik Pesti Imre, a Fidesz képviselője. Öné a szó, parancsoljon, képviselő úr! DR. PESTI IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Klasszikust idéznék: merjünk kicsik lenni! Ezt most megfogadva, a költségveté si vitát, illetve a reformfolyamatot nem is olyan igénnyel vizsgálom, mint ahogy európai egészségpolitikusok vizsgálhatnák, hanem csak arra leszek kíváncsi, hogy a reformfolyamat és a költségvetés mennyire van összhangban, a reformban megfogalmazott céloka t, az ott elhangzott elképzeléseket mennyire támogatja a költségvetés. A reformfolyamat megfogalmazásakor a Zöld könyvben, éljünk minél többen, minél tovább, jobb életminőségben, ez gyakorlati teendőkre átfordítva picit azt is jelentette, ismerve azt a faj ta, nagyon jelentős technológiaitechnikai forradalmat, ami az egészségügyben lezajlott, hogy az ellátást a kórházi, a fekvőbetegellátás felől a járóbetegellátás felé, a járóbetegellátás felől pedig az alapellátás felé tolják. Korábban, 2000ben, 2003b an európai uniós tanulmányok, illetve hazai tanulmányok - gondolok itt Lengyel Balázsra - arról írtak, hogy ha van tartalék az egészségügyben, akkor a járóbeteg- és az alapellátásban mindenféleképpen lehet. Azt is fontos látni, hogy az Európai Unióban az a lapellátásra az Egészségbiztosítási Alap összköltségének 20 százalékát költik, és 900, esetleg 1000 beteg jut egy családorvosra, míg Magyarországon mindössze 8 százalékát költjük az Egészségbiztosítási Alapnak, és egy családorvos 16001800 beteget lát el. Sokat mondták és mondják ma is, hogy a jelentős, az Egészségbiztosítási Alapban észlelt hiány hátterében egyfajta pazarló gazdálkodás fedezhető föl. Kezemben tartom az ÁSZ jelentését, amely azt írja, hogy az egészségügyi ellátási kiadások növekedése az elm últ években ugyanakkor nem nevezhető túlzottnak. 20032006 között a kiadások 14,6 százalékkal emelkedtek. Miért is volt vagy miért is tapasztaltunk látszólag jelentős hiányt? Azért, mert jelentős forráskivonás történt, alultervezettség, valamint az APEH év ente 6070 milliárd járuléktartozást engedett el, hogy kiknek, ezt eleddig még nem sikerült kideríteni. Ugyanakkor a reformban megfogalmazódott egy háttéranyagban, hogy az eddig kórházban kezelt betegek 40 százalékát az alapellátás, illetve a járóbetegell átás felé szeretnék tolni, és az volt az elvárás, hogy ezek a betegek ott kapjanak végérvényes ellátást. Nyilvánvaló, hogy ez az összbeteglétszám majdnem fele. Nyilvánvalóan ehhez jelentős forrásokat kell biztosítani az alap- és a járóbetegellátáshoz. Az volt egyébként a vizsgálódásom célja, hogy ennek a feladatnak ez a költségvetés megfelele; támogatjae a költségvetés az alapellátás és a járóbetegellátás fejlődését, és a megnövekedett feladatokhoz valóban a megfelelő forrást biztosítjae. Kezemben tart om: a háziorvosi ellátásra 56,8 milliárd forintot biztosított a költségvetés, vagy várható, hogy 2007ben ennyit költünk; 2008ra 60 milliárdot; ez 6,2. Látva vagy tapasztalva itt, hogy 4,55 százalék között lesz az infláció, alig haladja meg az inflációt. Magyarul, azt a fajta jelentős forgalomnövekedést nem követi a praxisfinanszírozás.
