Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2314 négyek közül Szlovákia is, Lengyelország is volt így, és a mostani helyzetben, jelenleg Magyarország is - itt természetesen Magyarországról van szó - az utolsó helyen tartózkodik. Nem lehet azonban egykét év eredményéből hosszú távú következtetéseket levonni. Ha megnézzük, hogy 1991hez képest a 12 csatlakozott ország milyen ütemben fejlődött, akkor azt láthatjuk, hogy az egyszer utolsó, egyszer utolsó előtti Le ngyelország növekedett a leggyorsabban, 1991et 100 százaléknak véve ezt a szintet 89 százalékkal haladja meg; Észtország 88 százalékkal; Szlovákia 71 százalékkal; Magyarország 54 százalékkal; Szlovénia 51 százalékkal; Csehország 36 százalékkal; Bulgária 1 8 százalékkal; Románia 24 százalékkal. Egyértelmű tehát, hogy a magyar gazdaság nincs abban a rendkívül rossz állapotban, ahogy ezt az ellenzék le kívánja vezetni, bár kétségtelen, hogy 20072008ban a magyar gazdasági növekedési ütem jóval elmarad az elvi leg adott potenciális lehetőségektől. De ha megnézzük azokat az adatokat, amelyek az ilyen megszorítókiigazító csomagon átesett országokat jellemzik, akkor láthatjuk, hogy a növekedés nagyon lassú ütemeit követi egy közepes méretű növekedési ütem, mondjuk , Lengyelország esetében a nagyon lassú 1 százalékot, majd 1,4 százalékot egy 3,8 százalékos növekedés, majd azután az ütem 5 százalék fölé emelkedik. Ebből tehát, hiszen nemzetközileg összehasonlítható folyamatokról van szó, levonhatjuk azt a következteté st, hogy a magyar gazdaságban is várható 2009től egy jelentősebb mértékű fellendülés, annak ellenére, hogy nem árt azért az előrejelzésben óvatosnak lenni. Az Állami Számvevőszék elkészített egy nagyon részletes munkaanyagot arra vonatkozóan, hogy milyen akadályai lehetnek a gazdasági növekedésnek a 2009cel kezdődő új korszakban, és itt utalás történt a megfelelően képzett munkaerő hiányára, a megfelelő források hiányára a beruházások terén és így tovább. Azonban látnunk kell azt, hogy a magyar gazdaságba n meglévő munkaerőtartalék még mindig nem jelentéktelen; látnunk kell azt, hogy az európai uniós fejlesztések jelentős beruházási többletet generálhatnak. És azt is látnunk kell, hogy a beruházások tavalyi csökkenése és idei nagyon alacsony ütemű növekedé se mögött elsősorban nem erőforráskorlátok húzódnak meg, hanem a keresletvisszafogás hatása érvényesül. Az igazi vita a kormánypártok és az ellenzéki politikai erők között a követendő út azon mozzanatában ragadható meg, hogy lehetségese egy 20082009es radikális adó- és járulékcsökkentéssel jelentős gazdasági növekedéstöbbletet létrehozni; alkalmazhatóe a deficitfinanszírozásnak az az eszköze, amelyet a nyugateurópai államok alkalmaztak és az Egyesült Államok is az 19601970es években. Ha azt a vitát vizsgáljuk, hogy lehetségese adó- és járulékcsökkentéssel a gazdasági növekedés ütemét felgyorsítani vagy a recesszióból kikerülni, akkor szemben számos liberális és konzervatív közgazdász állításával, azt kell mondanunk, hogy ez elvileg elképzelhető, azo nban ennek olyan feltételei vannak, amelyek ma a magyar gazdaság számára nem adottak. Ha megnézzük például az 1975ös amerikai gazdaságpolitikát, akkor azt láthatjuk, hogy akkor egy jelentős adócsökkentéssel sikerült elérni azt, hogy a gazdasági növekedés üteme csak 1,3 százalékkal csökkenjen, és 1976tól a növekedés újra beinduljon. De ennek az volt az előfeltétele, hogy a költségvetés hiánya 1974ben minimális volt, és a nagyarányú adócsökkentés eredményeképpen is csak a GDP 4,6 százalékára emelkedett. Am ikor egy gazdaságban az az alapvető elvárás és a nemzetközi elvárás is, hogy mérsékelni kell, mégpedig eléggé radikálisan az államháztartás egészének GDParányos hiányát, akkor ennek az eszköznek az alkalmazására nincs lehetőség. Ha úgy csökkentjük az adók at, hogy közben a költségvetés kiadásait is mérsékeljük, akkor ez a pluszkereslet nem jelenik meg, és az adócsökkentésnek a növekedést generáló hatása nem igazán érvényesül. Hogyha ezt figyelembe vesszük, akkor azt is látnunk kell, hogy a koalíciós partner ünknek az az elképzelése, hogy emeljük fel a sávhatárt az szjatáblában, legalábbis 2008 esetében nem tűnik
