Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - VÉGH TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GEGESY FERENC (SZDSZ):
2294 Mi léphet ennek a helyébe? A 2008. évben nagyon nagy mértékben megjelenik az EUs lehetőség, bár ennek is jelentős rés zében a metrókiadások jelennek meg, de világos, hogy a további években a fejlesztési tevékenységet egyre nagyobb arányban az EU fogja finanszírozni. Ugyanakkor az egyéb, korábban állami finanszírozású fejlesztési tevékenység visszaszorulóban van: látjuk, h ogy a cél- és címzett támogatásoknál a címzett támogatások teljesen megszűntek, és a jövő évben a céltámogatás is már csak egy tevékenységre terjed ki. Tehát külső pénzek, alapvetően EUs és kisebb mértékben állami, csökkenő saját bevétel, és marad, nyilvá nvalóan marad a hitel- és egyéb típusú kölcsönfelvétel. Ha összehasonlítjuk a számokat a különböző nyugateurópai országokéval - itt most NyugatEurópa azért érdekes, mert ott az önkormányzati rendszer már hosszú idő óta működik , hogy mik a tapasztalatok , azt kell mondani, hogy NyugatEurópában az önkormányzatok eladósodottsága érdemben nagyobb, mint a magyar önkormányzati rendszerben. Önmagában tehát nem jelent problémát egy ilyen globális szám, hogy az önkormányzati adósságállomány ennek és ennek az évn ek a végén mennyi. A tendencia viszont figyelemreméltó vagy oda kell rá figyelni, mert az utóbbi években nagy ütemben, a korábbiakhoz képest nagy ütemben nőtt ez az eladósodottság, és sajnos ennek megjelennek olyan egyedi ügyei - most inkább csak újságtájé koztatásokról beszélek , amikor az eladósodásnak egy meghatározó eleme, hogy öt év múlva vagy tíz év múlva ki fizeti majd vissza, az már nem az én mai gondom. Nyilván minden polgármester, aki felvesz egy nagyobb kölcsönt, szeretne még tíz év múlva is polg ármester lenni, de valahogy nem ezzel foglalkozik, hanem az határozza meg a döntéseit, hogy lehetőség szerint a következő évben legyen egy látványos beruházás, szalagátvágás, valami hasonló dolog, amivel a közvetlen eredményességét meg tudja alapozni. (10. 10) Ez viszont nagyon rossz tendencia, tehát ha itt a szabályozásban, az önkormányzatok szabályozásában egy ésszerű féket lehetne találni, amely ezt a visszafizetés forrásaira való tekintetnélküliséget keretek közé szorítja, akkor ez nagyon üdvös lenne. Az állam szereti az önkormányzati szektort olyan szempontból is korlátozni, hogy az itteni többletkiadások ne veszélyeztessék az államháztartási egyensúlyt. No, erre minden alkalommal kitérek, hogy ez azért túlzás. Hiszen ez a túlfutás, amely az önkormányzat i szektorban összességében megjelenik, néhány tized százalék, és nem összemérhető az államháztartás egyébként szokásos hiányaival. Arról nem is beszélve, hogy például a 2006. évi 0,6 százalékos hiány, amely az önkormányzati szféra egészében megjelent, tula jdonképpen az év elején prognosztizálható volt, hiszen jelentős részben állami támogatás állt mögötte. Tehát a ténylegesen nagyobb összegű állami támogatást használták fel az önkormányzatok, mint az év elején elfogadott tervben, másrészt pedig eleve a terv ben volt olyan alacsonyra beállítva az önkormányzati beruházási tevékenység, ami egy választási évben nem szokott jellemző lenni. Tehát igazából az önkormányzati felelős gazdálkodást elő kellene segíteni a túlzott eladósodás korlátozásával, de nem olyan sz empontból, hogy ez az államháztartás egészére jelent súlyos finanszírozási problémát. Úgy gondolom, még egy fontos vagy meggondolandó szempont marad itt a fejlesztések területén, hogy - miután óhatatlanul az állami, illetve EUs források súlya a következő években még tovább fokozódik - indokolt, hogy az állam erre jobban odafigyeljen; az EUs ügyekben is jelentős befolyásoló szerepe van, hogy melyek azok a fontos, államilag, EU által támogatandó célok, amelyeket ezekbe a programokba bele kell vonni. Úgy gon dolom, az önkormányzati szektor szempontjából ez az összességében 5 százalékos bevételnövekedés elfogadható, egy ilyen feszített költségvetési helyzetben viszont a forrásszabályozás általános felülvizsgálata és a meglévő egyes tendenciáknál újabb szabályoz ások kidolgozása mindenképpen fontos dolog lenne. Köszönöm a figyelmüket.
