Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - VÉGH TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GEGESY FERENC (SZDSZ):
2293 (10.00) Én azt gondolom, hogy ez a tendencia idén is érvényesül, tehát a működési költségek kapcsán, ahogy én a költségvetés különböző tételeit összetettem, a normatívák, a kötött célú normatívák, az szja összes részlete, az államháztartáson belüli működési átvétel, ha ezeket összeadjuk, ez gyakorlatilag mege gyezik a tavalyi előirányzattal, és itt attól lehet összességében egy körülbelül 5 százalékos működésibevételnövekedés, hogy az önkormányzatok által kivetett adóbevétel növekszik. Hogyan lehet ezt a folyamatot megítélni? Úgy gondolom, hogy ez a dolog is r endben van, hiszen nagyon régóta szeretnénk azt, hogy az önkormányzatok se közvetlenül az államtól függjenek, hanem a saját erőforrásaik, a saját gazdálkodásuk alapján tudják a helyi közösségeknek nyújtott szolgáltatásokat ellátni. Itt természetesen van az ért egy kitétel: hogy nagyon oda kell figyelni arra, hogy az egyes önkormányzatok akár a lakosságszám, akár a területi elhelyezkedésük szerint is nagyon szórnak, a lehetőségeiket tekintve nagyon szórnak, és ezért egy ilyen teljes adóbevételre átálló támoga tási rendszer nem működhet, ahhoz mindig kell lennie egy kiegyenlítő rendszernek. De az is igaz, - hogy most ne hazabeszéljek , hogy egy vidéki nagyváros és egy falu feladatai is mások, és nyilvánvaló, hogy nem lehet egyforma, már úgy értve, hogy lakosságszámra vetítve egyforma az ellátása, tehát ezeknek az adóbevételeknek igenis fontos és reményeim szerint növekvő szerepük van. Zárójelben hozzáteszem: nem ártana, hogyha nem egy költségvetéskészítési időszakban, hanem egy nyugo dalmasabb időben kutatói felmérések készülnének arról, hogy az adott összesített kereteket, összesített lehetőségeket figyelembe véve milyen lenne a jó vagy az optimális megoldás a létszámarányos vagy feladatarányos finanszírozás és a helyben képződő jöved elem - személyi jövedelemadót, iparűzési adót, építményadót, mindent egybevéve - között. Legalábbis én egyelőre ilyen kimutatásról, vizsgálatról nem tudok, de önmagában a folyamat, hogy az állami támogatás, annak az összege a működési kiadásokra, a működés i célokra a jövő évben az inflációtól elmaradva, kifejezetten csak a nominális szinten tartást biztosítva változik, miközben az adólehetőségek nőnek, az, én úgy gondolom, rendben van. Még egy megjegyzés az adóbevételek növekedésével kapcsolatban. Nem tudom , hogy a Pénzügyminisztérium a számításai során mennyiben számolt azzal, hogy újabb önkormányzatok vetnek ki adót, amelyek eddig nem vetettek ki. Gondolom, hogy ennek a súlya nem jelentős, de ezek az adóbevételek egyébként is, önmaguktól is biztosítják az inflációval azonos mértékű vagy infláció feletti növekedést, tehát az építmény- és telekadóban az érvényes helyiadórendszer szerint egy évenkénti inflációs növelés lehetősége benne van az önkormányzatok számára. Az szjabevételek nominálisan nyilvánvalóan mindig meghaladják az adott évi inflációt. Az iparűzési adó kapcsán az infláció plusz GDPhez kell vagy lehet viszonyítani. Ez tehát egy természetes folyamat, és a működést tekintve úgy általában úgy gondolom, hogy a dolog rendben van. Mi a helyzet a fejle sztési, felújítási támogatásokkal? A számokat végignézve az látszik, hogy az összességében 5 százalék körüli növekedés itt is megjelenik, tehát azt lehet mondani, hogy ez is teljesen rendben van, de itt azért már több aggály van, és úgy gondolom, hogy az ö nkormányzatok egyre inkább ezért érzik szigorúnak a költségvetést. Nevezetesen arról van szó, hogy ez a fejlesztési tevékenységet lehetővé tevő fejlesztési forrás egyre kevésbé helyi döntések által meghatározott. Mi lehet a helyi döntésekből adódó lehetősé g, bevételi lehetőség? Vagyonhasznosítás, illetve vagyonértékesítés. Sokféle vagyon van, ezeket most nem akarom végigvenni, de ez a két dolog van. Az egyszerűbb és az egyszeri, nagyobb bevételt biztosító lehetőség nyilvánvalóan a vagyonértékesítés, még akk or is, ha hosszú távon esetleg egy jól kitalált vagyonhasznosítási mód összességében nagyobb bevételt hozna. Ennek ellenére az összes önkormányzat - beleértve az általam képviselt önkormányzatot is - inkább a kézzelfoghatóbb, az azonnal felhasználható forr áslehetőséget, tehát a vagyonértékesítést aknázza ki. Ebből természetszerűleg következik, hogy a vagyonhasznosítási bevételek csökkennek.
