Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2134 ilyen hároméves kitekintésnél olyan részletes számításokat kéne elvárni vagy a törvény beterjesztése folytán vagy a törvény beterjesztése és elfogadása után, ami, mondjuk, a tárcaszintű előirányzatokat tartalmazza, különösen, hogyha elgondoljuk, hogy ebben a hároméves előirányzatban egyegy kormányciklusváltás is bekövetkezik. Nem, nem erről van szó. Arról van szó, hogy az előirányzatok, amelyek megjelennek a p arlamenti döntések folyományaként, hogy azok alapján fel tudjuk mérni, hogy a folyamatok milyen irányba haladnak. A kormánypártok szerint nyilván jó irányba, az ellenzéki vélemények szerint nyilván rossz irányba. Azzal persze egyet lehet érteni, amit szint én az előttem szóló hangoztatott, hogy a közzététel, tehát ha egy ilyen előirányzat előbecsléssel történik, hogy akkor az ne közzétehető legyen, hanem közzétételi kötelezettséget jelentsen. A második ilyen nagy téma az államháztartási törvénnyel, illetve m ég másik néhány törvénnyel kapcsolatban az önkormányzatok. Én nagyon üdvözlöm azt az előírást, amit tulajdonképpen az Állami Számvevőszék már eddig is alkalmazott, mondván, hogy a nagy önkormányzatoknál - én nem emlékszem pontosan, hány száz milliónál húzt a meg a határt, de hogy a nagy önkormányzatoknál - legalább ciklusonként egy ellenőrzésre igyekszik, tehát a saját erőforrásából ezt próbálja megoldani. Ez az előírás most megjelenik az államháztartási törvényben is, tehát úgymond, kötelezettség. Miért fon tos ez? Azért fontos ez, mert egy normálisan gazdálkodó önkormányzat nagyon jól tudja, hogy szüksége van külső ellenőrzésre, ha másért nem, azért, hogy ez a tőle független emberek által, tőle független szakértők által - és hozzáteszem, szakértők, és nem el sősorban politikusok által - elvégzett vizsgálódás szembesítse az általa elkövetett hibákkal. Tehát sokkal jobb egy állami számvevőszéki jelentésben találkozni elsőnek a hibával, mint mondjuk, egy sajtótájékoztatón. Tehát minden szervezetnek saját legfonto sabb érdeke, hogy az őt ellenőrző szisztéma, rendszer kiépüljön. Ez nem azt jelenti, hogy az őt korlátozó, hanem az őt ellenőrző. Ilyen szempontból megint nem értem az előttem szóló felvetését, aki a belső ellenőrzésnek az erősítésével vagy annak a terhein ek a hangsúlyozásával alapvetően katasztrofális, tanácsi irányba menő folyamatokat vázolt fel. Nem, nem. Valamikor, körülbelül tíz éve lehetett, hogy a kötelező könyvvizsgáló alkalmazását a törvények azóta előírják. Természetesen ez jelentett x ezer, vagy ne adj' isten, millió forint pluszkiadást, viszont ezáltal szerintem minden egyes önkormányzat találkozhatott azzal, hogy a számításai, az elszámolásai rendeződtek, és ez megéri. (15.50) Ma már gondolom, természetes minden önkormányzatnál, minden erre köte lezett önkormányzatnál, hogy a könyvvizsgálót alkalmazni nyűg persze, mert mindenféle papírba belenéz, és esetleg kényelmetlenséget mond, de ezzel a nyűggel érdemes együtt élni és ezt felvállalni. Az Áht.s törvényi paragrafus bírálatánál egy ponttal egyet értek az előttem szólóval, nevezetesen, amikor az önkormányzatok évközi lemondásával és pótlólagos igénylésével kapcsolatos előírás szerepel. Igazából magát a törvényi szöveget olvasva, akkor nem ugrott ki, mert ott az szerepel, hogy külön törvény szerint ezt a visszaigénylést, ha más külön törvény nem szabályozza, akkor július 1jén, szeptember 30án s a többi, tehát az előírt időpontokban lehet megtenni. Igen, csak az indoklásban szerepel az a szöveg, ami borzasztóan rossz. Nevezetesen, hogy erre azért ke rülhet sor, mert az államháztartás egyensúlyi helyzete ezt esetleg egy külön törvényalkotás keretében szükségessé teszi. Tehát több szempontból vérzik az ügy. Ezek a visszaigénylések nem az a nagyságrend, ami egy államháztartási egyensúlyt porba dönt. Ezér t önmagában erre hivatkozni indokolatlan. De tulajdonképpen, ha az adott törvényi előírások szerint az adott iskolásszám alapján vagy az adott lakosságszám alapján valamilyen összeg valakinek jár, akkor azt csak vészhelyzetben lehet bekorlátozni, de akkor az a vészhelyzet nem az önkormányzatokat érinti, hanem az államháztartás tartalékát. Tehát ezt abszolút indokolatlannak tartom, és én nyilván be fogok ezzel a bekezdéssel kapcsolatban nyújtani egy ezt törlő módosító javaslatot.
