Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2126 Ez a törvény - mind mondtam - egy tiszta költségvetéstárgyalást tesz lehetővé, hiszen most mindezeket a törvé nyeket, a kiadásbevételtől, az éves működéstől, a járulékoktól a bírságokig, az adóbevételig és annak teljesítéséig, a nukleáris alaptól az önkormányzatokig minden egyes kérdést a költségvetés fejezetén belül tárgyal, hiszen a költségvetés teljesítéséért a pénzügyminiszter a felelős, így tehát ennek iránymutatása is az ő felelőssége. Mindezt azért mondom, mert tegnap is volt egy vitánk az önkormányzatok vonatkozásában, erre ott szeretnék majd ismét kitérni. Az 1992es államháztartási törvé ny - mint az egyik leglényegesebb törvény a költségvetést és annak végrehajtását illetően , valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló '92es törvény a legrégebbi, amelyet most módosítunk. Gyorsan fölsorolom, hogy melyek azok a törvények, amelyekkel fo glalkozunk: az előző kettőn kívül a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló; a vízgazdálkodásról szóló; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi törvény módosítása. Foglalkozunk továbbá a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítók használatával; a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvénnyel; a tűz elleni védekezésről szóló, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosí tásával; az atomenergiáról szóló, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvénnyel, valamint a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló '97. évi törvény módosításával is foglalkozunk majd. Már itt is elhangzott, és talán vita is van az 13 százalékok kérdésében, amely az egyházi hitéleti és közösségi tevékenységek anyagi feltételeiről is szól. A helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló törvényt, a fogyasztóvédelemről, a közhasznú szervezetekről szóló, a hulladékgazdálkodásról, az é lelmiszerekről szóló törvényt fogjuk módosítani. Tárgyaljuk a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt, a Szülőföld Alapról, a felsőoktatásról, a vasúti közlekedésről, továbbá a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszközellátásról szóló törvényt, valamint az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló törvényt. Ez mindösszesen 25 törvény. Részletesen 34 törvénnyel van id őm foglalkozni, szeretnék mindegyikről egyegy mondatot mondani, amennyiben erre lesz időm. Itt a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kezdem, hiszen a felsorolásunk is erről szól. Max Weber, a francia Crozier és a magyar dr. Kulcsár Kálmán - talá n az ő nevét ismerik a legtöbben - foglalkozott azzal a kérdéskörrel legtöbbet Európában, amely az állami alkalmazottak, a bürokrácia kérdéskörével, illetve később a köztisztviselői kar tevékenységével foglalkozik. Mindhárom megegyezik abban, hogy a harag és elfogultság nélküli, a szakmai alapon történő munkavégzés egyik oldalról, a másik oldalról pedig a kiszámítható életút, a kiszámítható javadalmazás és a törvényben rögzített foglalkoztatási keretek minden vonatkozásban hosszú távra kell hogy szóljanak. Az előmeneteli pálya megváltoztatása, a teljesítményértékelési rendszer bevezetése mindenféleképpen, azt kell mondjam, hogy pozitív lépés, de lehet, hogy hamarabb kellett volna megtennünk. Itt most alapvetően arról van szó, hogy az ellenőrzési munkakörben tevékenykedő köztisztviselők - régen a munka törvénykönyve szerint kirendelésnek hívták, most más szóval illetik - vonatkozásában teremti meg azt a lehetőséget, hogy az úgynevezett kihelyezés jogintézményét érvényesítsék, így az adott köztisztviselő - aki, hangsúlyozom, elsősorban az ellenőrzési területen végzi munkáját - kellő garanciális szabályok beépítése mellett kirendelhető legyen más településre, más megyébe dolgozni. A legterjedelmesebb módosítás az államháztartásról szóló '92. évi törvényünk. 2007. január 1jétől hatályon kívül került egy passzus - a hiány és a többlet kezelésére vonatkozott és tételek elszámolására , de az idő, illetve az élet úgy hozta, hogy szükségessé vált e rendelkezés visszaállítása, elsősorban az új vagyonkezelő szervezet tö rvénybe iktatásával, a vagyonkezelő tevékenységének szabályozására - majd erre később ki fogok térni , amely elsősorban a hitelek és a költségvetési egyenleg és elszámolhatósági kérdést szabályozza. Az államháztartási törvény az uniós tagságunkkal kapcsol atos fizetési kötelezettségek megelőlegezésére szolgáló hitelnyújtást tesz lehetővé. Ezek közül az államháztartási törvény csak az
