Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2127 egyiket nevesíti, ennek a másik részét kell most nekünk megtenni. Az új szabályozási és szervezeti keretek közé történő helye zésével az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljes köre jelenik meg a központi kormányzat elszámolásában. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kiadás és a bevétel mind a központi kormányzatot illeti meg. Nyilvánvalóan az államszámvitel bizonyosfaj ta módosítására is sort kell majd keríteni, hiszen a későbbiekben látható, hogy a hozzárendelt vagyon működése, működtetése még mindig nem minden ponton egzakt, elsősorban a kötelezettségvállalások és a hitel és az EUelszámolás, tehát a többlet kérdésének az elszámolhatósága miatt. A 2006. évi zárszámadás vizsgálata kapcsán az Állami Számvevőszék javasolta az adósságátvállalásra vonatkozó szabályozás pontosítását. Ezt tesszük meg az ÁSZ javaslatának megfelelően. Az átvállalás időpontjáig felhalmozott kamat okat is adósságátvállalásként rendeli a törvény a továbbiakban, és eszerint fogja a központi költségvetés elszámolni. Mind az adósságátvállalás, mind a követeléselengedés bruttó módon elszámolható tétel. Itt a pénzforgalommal nem járó követelés visszatérül éseként elszámolandó összegként kell kimutatni a központi költségvetésben. A számlavezetés reformjának egyik első lépése az igényekhez igazodóan a devizaszámlavezetés a Kincstár oldaláról, azonban a Kincstár infrastruktúrája erre ma még nem ad teljes lehe tőséget. (15.10) Ennek kiépítéséig szükséges elnöki engedélyhez kötni bizonyos tevékenységeket. Így a kincstári devizavezetés, az inkasszó szabályozásának pontosítása fog megtörténni. A finanszírozási célú műveletek kiegészítése kapcsán jelzett módosítás a költségvetési bevételek pontosítását is jelenti. Az államháztartási törvény módosítása tartalmi változást nem eredményez, a továbbiakban az európai uniós tagságunkkal összefüggő bevételekről szóló szövegrész pontosítást jelent. Tagoltabbá és átláthatóbbá tesszük ezt a megfogalmazást. A középtávú költségvetési program kialakításának célja tehát egyrészt az államháztartás működésének kiszámíthatóbbá tétele, másrészt pedig a konvergenciaprogrammal való összhang megteremtése. Ennek érdekében az előző időszakho z képest nem kettő, hanem hároméves prognózisokat kell készíteni. Emlékeztetőül, a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány szigorítási intézkedései kapcsán vezettük be a kétéves kitekintést, illetve a negyedévenkénti elszámolást, illetve a tartalékot, amel y tartalékot a jövőben így nem kell majd persze képezni. Ezt csak közbeszúrásként mondtam el. Az államháztartási törvény módosításával lehetőség nyílik a kormány hatáskörébe tartozó fejezetek esetében - beleértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat is - egy szigorúbb felügyelet gyakorlására a többéves tervezés felett. Az önkormányzati vitánál merült ez fel, és azt gondolom, hogy itt is el kell mondani, hogy az államháztartás szabályozásában lehetőséget kell találn i a későbbiekben. Ma úgy látom, politikailag nem érett meg a helyzet, hogy az államháztartási törvénybe valamilyen féket iktassunk az önkormányzatok hitelfelvételére, a kötvénykibocsátásra vonatkozóan. Abban talán egyetértünk, hogy ez egy ketyegő bomba, eb ben a politikának meg kellene állapodnia, szerintem mindkét oldalnak ebben óriási felelőssége van. A ciklus elején mi ezt kezdeményeztük, lehet, hogy meg kell próbálni még egyszer. Az államháztartási törvény módosításával a középtávú költségvetési keretszá mok kormányhatározatban történő előírása az államháztartás tartós egyensúlyát kívánja biztosítani. A határozatban közölt költségvetési keretszámokat a fejezetek csak a kormány engedélyével módosíthatják, és a kormány ezt nyilvánosságra fogja hozni, azt his zem, két hónapon belül. A módosítás azon esetekben megváltoztatja az önkormányzat feladatmutatóhoz kapcsolódó évközi pótlólagos igénylésének lehetőségét, amikor az veszélyezteti az államháztartás hiányát.
