Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FONT SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2123 A bizottsági ülésen négy törvényjavaslat kapott nagyobb figyelmet, az élelmiszertörvény, az önkormányzati társulásokat érintő törvény, az államháztartási törvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Ebből most a többség véleményének ismertetése kapcsán csak egy törvényi módosítási javaslatot szeretnék kiemelni, ez pedig a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, ahol a bizottság többségi véleményeként az fogalmazódott meg, hogy a benyújtott javaslat melle tt fontosnak tartjuk, hogy fönnmaradjon a vonatkozó törvény 15/C. § (1) bekezdésének l) pontja, mely szerint az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok vonatkozásában nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie. Mindezekkel együtt tehát a bizottság 12 igen és 8 nem arányban a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak . FONT SÁNDOR , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet értékelése és elolvasása után azt láttuk, hogy ez nem a 2008. évi költségvetést megalapozó egyes tö rvények, hanem leginkább a szocialisták elképzeléseit megalapozó egyes törvények. Ezeket az elképzeléseket pedig ismerjük, gyakorlatilag egy klasszikus pénzbehajtás. Ezt különféle módon teszik meg, társulva az alaptörvényhez, a költségvetési törvényhez. (1 4.50) Azt gondoljuk, hogy különösen nem alapozza meg a mezőgazdaság jövőjét sem, ahogy azt a költségvetési vitában már próbáltam érzékeltetni és kifejteni. Amint képviselőtársam említette, a vízgazdálkodásról és az élelmiszergazdálkodásról szóló törvények esetében valóban külön vita bontakozott ki. Mi azt a képtelenséget próbáltuk meg érzékeltetni, hogyan lehet az, hogy Magyarországon mint vízfogadó országon keresztül gyakorlatilag hasznosulás nélkül átfolyik az összes víz. Ha pedig valaki netán véletlenül hasznosítani szeretne valamit, akkor azt különféle módon, különféle technikákkal még meg is sarcolják, ellehetetlenítik. Olyan országok, amelyek félsivatagisivatagi körülmények között kénytelenek termelni - mint például Izrael , nemhogy különféle eljárá sokkal büntetik, hanem még támogatják is azt, ha valaki, mondjuk, öntözéses kultúrákat használ. Az élelmiszertörvénnyel kapcsolatosan régi vitánk újult ki. Mi úgy látjuk, hogy azt az élelmiszerek előállításához, gyártásához kapcsolódó élelmiszerbiztonságo t, amire mi gondolunk, ezek a törvények szintén nem alapozzák meg. Bár tudjuk, hogy ezt más területen kezelik a különféle törvények, de úgy gondoljuk, a kormány az élelmiszerbiztonsági hivatalok szétverésével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerb otrányok bekövetkeztek, és most nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sajnálatos módon elkezdtek az élelmiszerárak növekedni. Ez egy másik probléma, a magyar mezőgazdaság finanszírozási, illetve tartalékolási problémáit jelenti. Gondolok itt a gabonaintervenciós készletek felelőtlen kiárusítására, amivel csökkenteni lehetett volna az élelmiszerek árának emelkedését. Véleményünk szerint különösen nem járulnak hozzá ezek az úgynevezett megalapozó törvények például az őstermelők és a mezőgazdasági alkalmi munkavállal ás környezetének javításához, mert olyan szabályokat vezettek be a társadalombiztosítási törvényeken keresztül, hogy idén márciustól az őstermelőnek elektronikus ügyfélkaput kell nyitni, és minden hónap 12ig be kell jelentenie jelenléti ív mellékletével m indazokat az alkalmi munkavállalókat, akiket az előző hónapban foglalkoztatott. S mindezekhez még legyen szíves kiváltani adószámot is, mert az adóazonosító számot - ami minden természetes személynek van - valami miatt nem találta ehhez elégségesnek az adó hatóság. Erre persze törvény nincs, ezt egy belső levélben kényszerítették ki. Azt gondoljuk, hogy ez mérhetetlenül megbonyolította a gazdálkodók életét.
