Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BEDŐ TAMÁS (MSZP):
2052 ELNÖK (Harrach Péter) : Bedő Tamásé a szó. BEDŐ TAMÁS (MSZP) : Tisztelt Eln ök Úr! Tisztelt Ház! Mint költségvetést alkalmazó ember, olyan költségvetést még nem láttam, amely minden igényt ki fog tudni elégíteni - valószínűleg soha nem is lesz ilyen , és olyat sem, amiben azért ne lehetne pozitívumokat találni, mert ha valaki ily et keresne, ahhoz is azért erősen erőlködni kellene. Pár perccel ezelőtt Medgyasszay László képviselőtársam a vidék, és ezen belül döntően az agrárium kérdésével foglalkozva valószínűleg egy más képet festett, és talán másféle vidéket látunk, mint amit ő m ondott. Megértve sok aggodalmát a vidék helyzetéért, a szövetkezetek helyzetéért, hiszen valamikori gyakorló minisztériumi vezetőként elég közelről ismeri ezt az ágazatot, mégis úgy gondolom, hogy pár olyan tényen nem kellett volna átsiklani, ami azért ala pvetően más megvilágításba helyezheti az ő hozzászólását. A hozzászólás alapja az volt, hogy folyamatosan csökken mindenféle támogatás, mind intézményrendszeri szinten, mind agrártámogatási szinten, és ez mekkora problémákat okoz magában az agráriumban. Ha csak a fejezeti kérdést nézzük, akkor abban az látszik, hogy a fejezeti támogatás összességében mintegy 3,5 milliárd forinttal nő a tavalyi évhez képest. Számos tétel természetesen változik, hiszen 2007. május 1jétől már csak az Unió Bizottsága által not ifikált nemzeti támogatások mehetnek tovább, ezért körülbelül húsz tétel kikerül a korábbi költségvetésekből, tehát 2008ra nem tervez a tárca erre kifizetéseket, bár egyes tételek viszont jelentősen változnak. Ha a számokat kicsit közelebbről megnézzük, a kkor azt láthatjuk, hogy az összes agrártámogatás tekintetében igazat kell adni annak a véleménynek, hogy csökkenés van. Erről a tavalyi év jut eszembe. Tavaly a tisztelt ellenzék a bizottságon is és a Házban is alapvetően azért nem támogatta a mezőgazdasá gi fejezetet, a vidékfejlesztési, földművelésügyi fejezetet, merthogy ugyan növekedés volt az összes támogatási összegben, de ezen belül viszont csökkenés volt a központi költségvetésből, tehát a nemzeti oldalról történő kiegészítésekben. (9.20) Ebben az é vben csökkenés van az összes támogatás értékében, de ugyanakkor közel 6 milliárd forinttal nő a magyar kormány, a magyar állam által adott központi költségvetési kiegészítés. Akkor miből adódik ez a csökkenés? Abból, hogy 2008ra már nincs áthúzódó SAPARDkifizetés, lényegében jelentősen csökken az NVT I.es kifizetés, és az AVOPkifizetések is csökkennek 2008ra. Úgy gondolom, ezek azért olyan számok, amelyeket nem szabad szó nélkül hagyni, mert ezzel szemben viszont várhatóan és nyilvánvalóan - az elindít ott pályázatoknak köszönhetően - jelentősen meg fog nőni az új EMVAból kifizetett támogatás összege, az idei évre tervezett mintegy 35 milliárddal szemben ez jövőre a 80 milliárd forintot is elérheti. Akkor kicsit menjünk tovább, ami a termelőket leginkáb b érdekli. Ez a területalapú támogatással történő kiegészítés régi szólam a bizottsági üléseken is és bármilyen szakmai fórumon, de azért nézzük a tényeket. Ha az egységes területalapú támogatásból a SAPStámogatást, a top upot és a cukortámogatást nézzük, a 2007es 220 milliárd forintról ez 2008ban 236,7 milliárd forintra nő. Tehát a termelőket leginkább az érdekli, hogy összességében, egy hektár terület után mennyivel fognak több pénzt kapni, ez látható: 16 milliárd forintos növekedés van. És természetes en azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy van még további nemzeti kiegészítő támogatás; tisztán nemzeti támogatásban mintegy 22,4 milliárd forinttal számol a büdzsé, ha ebből levesszük a 2,9 milliárdnyi kifutó tételt is, el lehet mondani, még közel 19,5 mil liárd forint nemzeti notifikált támogatás fizethető ki. Akkor nézzük az intézményrendszert! Az intézményrendszerben olyan nagy, jelentős változások nincsenek, hiszen a költségvetési intézmények száma 60ról 58ra csökkent, de az önállóan
