Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 11 (88. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
199 ami azt indokolja, hogy jó lenne leülni, higgadtan végigbeszélni a kérdést, nemcsak a politikai erőknek, nemcsak a kormánypártoknak egymás között, a kormánynak és az ellenzéknek, hanem a szakmának, a gyakorlati embereknek is egy közös, egys égesen, lehetőleg minél nagyobb konszenzussal elfogadott törvényjavaslat érdekében. Ezt is célozza a kormány, hisz az anyagban is szerepel, hogy jövő tavasszal egy nagy formátumú, kódex jellegű törvénymódosítás történik. Ennek fényében kérdéses, hogy ez a törvénymódosítás most ebben a formában szükségese. Habár államtitkár úr jelezte, hogy a költségvetés benyújtásakor többletforrásokat fog kapni ez a tárca, és tény és való, hogy a konvergenciaprogramban ezt a részét a költségeknek nem szigorították oly mér tékben, mi abban is egyetértünk, hogy a rendelkezésre álló források hihetetlenül alacsonyak, és az is igaz, hogy igazságtalanul vannak elosztva. Alacsonyak, és nem hiszem, hogy erre megoldást fog találni a kormány, még ha be is következik ez a forrásbővíté s. Célként fogalmazza meg az egyik háttéranyag, hogy a rászorultak legalább étkeztetésben - és ezt csak példaként mondom - részesüljenek. Étkeztetésben a számítások szerint 104 ezer körüli személy részesül manapság. A háttéranyag 1,5 millióval számol a 65 éven felüliek tekintetében; ha a tavalyi statisztikát megnézzük, akkor 1 millió 596 ezer, tehát az 1,6 millióhoz közelebb van, és ennek mintegy 4050 százaléka az, aki a körülményei, a javadalmazása alapján részesülhetne ilyen ellátásban, ez 600700 ezer f ő, ha megszámoljuk. Ezek a kormány által készíttetett háttéranyagokban szereplő adatok, államtitkár úr, onnan vettem én is. Tehát a forrásokat mindenféleképpen bővíteni kell. A másik probléma, amivel nemcsak a szociálpolitika területén, hanem egyéb terület en is évről évre küzdünk, az, hogy bizonyos feladatokat az állam az önkormányzatokkal láttat el, és hiába szerepel a vonatkozó jogszabályokban, hogy ha az állam feladatot rendel egy önkormányzathoz, akkor annak a forrásait is biztosítania kell, évről évre ezek a források csökkennek, egyre nagyobb terhet rónak az önkormányzatokra, és emiatt kétséges, hogy az adott szolgáltatásokat el tudjáke látni. Itt is nagyon érdekes összehasonlítani az Állami Számvevőszék jelentését és a tárca által készített, “Javaslat a szociális szolgáltatások átalakításának fő irányairól” című anyagnak az adatait. Az Állami Számvevőszék még úgy számol, hogy ezeknek a szolgálatoknak a normatív finanszírozása mintegy 6466 százalékig fedi le a szükségletet, mintegy 810 százalék az, am it az önkormányzatoknak kell hozzátenni, a többit pedig maguk az érintettek fizetik. Ez az anyag már a normatíva által lefedezett részt 50 százalékra hozza le, tehát ez a rés nyílt és vélhetőleg a továbbiakban is nyílni fog. Lehet ellenőrzéseket végezni, é s lehet szociális bírságot kiróni akkor, ha az állam abból a jogszabályból fakadó kötelezettségének, amely szerint ha feladatot ad, akkor forrást is kell adni, nem tesz eleget. Tehát itt kétségek vannak már rövid távon is, hogy ez a trend meg foge változn i. Adná az Isten, hogy megváltozzon. Ami a kommunikációt illeti, a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátás kivonása és a központi pályáztatás - hát a puding próbája, hogy megeszik. Bízzunk benne, hogy hatékonyabban fog tudni működni, és nem fog bekövetk ezni az, amire itt utalnak, és tényleg időnként az emberben fölmerül, hogy nem valamilyen kiszorítás történike erről a területről, és akik eddig is megfelelő szakmai színvonalon teljesítették ezeket a szolgáltatásokat, azok pályázat útján is elegendő forr ásokhoz jutnak, hogy ezt a tevékenységüket tovább tudják végezni. (12.10) Fölmerült, és valóban érdemes szót vesztegetni a rászorultság mértékének megállapítására. Ez az a bizonyos 4 óra ápolási szükséglet és az ennek hátterében lévő számítási metódus, ami t Soltész képviselő úr is említett. Említette azt az adatlapot, illetve segédletet a szociális klaszter kapcsán, ami a homogén gondozási csoportok kiállításáról szól. Hát, ha valamire azt lehet mondani, hogy mérhetetlenül szubjektív, és nem alkalmas ezekne k a készségeknek a felmérésére, úgy gondolom, hogy erre az anyagra nyugodtan lehet mondani. Javaslom államtitkár úrnak, hogy - miután ez a projekt most van kipróbálás alatt, ha az információim nem csalnak, az érintetteknél ezek az adatlapok kint vannak - k ísérletképpen tegyék azt meg, hogy felállítanak két ilyen szakértői csoportot. Ez a két
