Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1814 bérlak ásprogramra pedig nulla forint. Jó dolog, hogy 2008ban újra indul a panelprogram 10 milliárd forinttal, de érthetetlen, hogy 2009 és 2011 között ez miért feleződik meg, és miért csökken 5 milliárdra. Az MDF szerint még a 10 milliárdos panelprogram is szer ény, ezt az előirányzatot emelni kellene. Az MDF hároméves kampányt folytatott a fogyasztóvédelem megerősítéséért, és most ebben az évben végre történtek pozitív lépések. A különböző összevonások és létszámemelések következtében a fogyasztóvédelem szerveze te 123ról 512 főre nőtt, és a kiadási előirányzat 3,4 milliárd forint, közel kétszerese lett a 2007. évinek. Sajnálatos azonban, hogy ez a létszám és előirányzat a következő három évben a tervek szerint stagnál. Miért? Mi javul meg ennyire, hogy ennyi emb er elég lesz? A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal előirányzata ugyanakkor szerény, 150 millió, a 2006. évinek csak 84 százaléka. Ez az előirányzat az elkövetkezendő években reálértéken jelentősen csökkenni fog. Úgy véljük, hogy ezt az előirányzatot lega lább a 2006. évi szinten kellene tartani. A büdzsé tervezete már nem bázisszemléletű. Ez nemcsak a reformnak nevezett zavaros lépések következménye, hanem a kormány szerkezetének változtatgatása következtében előállt káosz természetes következmé nye. Ezt a káoszt fokozza az “itt az európai támogatás, ott az európai támogatás” című játék immáron harmadik változata is. Mindezek következtében nehezen összehasonlíthatók a fejezetek egymással. Az ÁSZ véleménye szerint a költségvetés szerkezete átláthat atlan, nem támogatja kellően a döntéselőkészítést. Az úgynevezett államháztartási reform című láthatatlan munka keretében rögzíteni kellene azt is, hogy mi az az információtartalom, amely a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési vitájához szükséges é s elégséges. A költségvetési törvényjavaslatban szokás szerint nem szerepelnek a hosszú távú kötelezettségvállalások, a közvetett támogatások, illetve a középtávú tervezés szempontjából fontos, két évre kitekintő főbb előirányzatok sem. A törvényjavaslatba n természetesen nem szerepelnek az úgynevezett reformokkal kapcsolatos hatásvizsgálatok sem, beleértve ebbe azok hatásait a költségvetés és a lakosság terheinek alakulására. A reformok szolgáltatási vonatkozásai érintve sincsenek, egészen nyilvánvaló, hogy ezeket csak pénzügyi szempontok befolyásolják. Vannak aztán egészen váratlan változtatások is: például az önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó most beállításra került a költségvetésbe, amelynek okáról nem kapunk tájékoztatást. Ez más bevételek esetében - például az illeték - nem így történt. Miért? A költségvetésben dolgozók létszáma 260 920 fő, vagyis az előző két év után további 6 ezer fős csökkenésre került sor. Ezt megelőzően 18 700 fős csökkenés történt. A hároméves kitekintésben ez a léts zám ezek után változatlan marad, és ugyanez történik a tbalapok létszámkereteivel is. Itt megint sajátos logika érvényesül, egyrészt azért, mert úgy látszik, ebben elértük az optimumot, anélkül, hogy a Draskovicsbizottság összefoglaló anyagot tett volna le az államreformról a kormány, esetleg az Országgyűlés asztalára. Másrészt a létszámcsökkenéssel az állami feladatok és az intézményrendszer átalakítása nem tartott lépést. A minisztériumok működési kiadásai általában csökkennek 2007hez képest a létszáml eépítés hatásaként. Ez azonban inkább a minisztériumokra érvényes, a háttérintézményekre már nem. Úgy tűnik, hogy a munkatársak most eggyel lejjebb dolgoznak a régihez hasonló feladatokon, a megfelelő végkielégítés mellett. A fejezetek létszámterveit olvas va megállapítható, hogy most a feketegazdaság elleni harc a jelszó, és mindenki ezen zászló alatt emel kisebbnagyobb mértékben létszámot. Nem tudni, mennyire szigorúak a tervek, de mintha megkezdődött volna egyfajta visszarendeződés. A közalkalmazottak bé rezése az elmúlt években nagyon szigorú feltételek mentén történt, a megszorítás a kívánatosnál nagyobb volt. Most a bérfejlesztésre, a bértárgyalások utáni időszakra a Miniszterelnöki Hivatalnál megvan a fedezet; kérdés, hogy ez elegendő lesze. A nem ren dszeres személyi juttatásokat a törvényjavaslat szerint nem lehet emelni, kivéve a jutalom előirányzatot, ami most 12 százalék. Ez a hatályos jogszabály alapján csak 8 százalék lehet. Ezt a jogszabályt a kormány módosíthatja, de nem tette meg. Miért? Talán a jogkövető magatartás erősítése érdekében? A Me Hnél a jutalmazás ilyen jogi korlátba nem ütközik, de a köztisztviselők
