Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - SZABÓ LAJOS, az összefoglalt bizottsági állásfoglalások ismertetője:
1766 gazd agabb felének tudunk adni ezzel, hanem a középréteg alsó felének tudunk ezzel 30 milliárd forintot adni. A másik ilyen a hazai kis- és középvállalkozások, amiket a legjobban érint a társasági és osztalékadóban történő változás, aminek értelmében javulnak a z adómentes fejlesztési tartalék feltételei, az adózás előtti nyereség 25 százalékáról 50 százalékra; ez a kis- és középvállalkozóknál 10 milliárd forintos bevételi többletet hagy az adózóknál. Ahol elvesz az adótörvény, ez a kedvezmények megszüntetése, sz űkítése. Ez pedig azzal van összhangban, hogy megjelent egy egyszerűsítési igény, amelynek egyik módja az, hogy az adórendszerben meglévő kedvezményeket próbáljuk kiszűrni és más területeken ezeket visszaadni, mert így lehet egyszerűsíteni az adótörvényekb en. A másik kérdés, ami fel szokott merülni, hogy növeljüke az adókat. Az összes adó- és járulékbevétel 2007ben várhatóan 10 004 milliárd forintot tesz ki. A 2008as előirányzat 10 683 milliárd forint, ez a változás a várhatóhoz képest 6,8 százalék növek edés. Ha megnézzük azt, hogy miből adódnak össze, akkor azt láthatjuk, hogy van az adóban egy növekedésből származó bevételnövekedés, hiszen aki több nyereséget realizál, több személyi jövedelme van, az valószínűleg több adót is fizet, de ez mindenképpen p ozitív irányú változás. Van egy növekedés, amely a gazdaság kifehéredéséből származik, azt hiszem, ezt sem lehet negatív irányú növekedésnek mondani, és van egy növekedés, amely az infláció hatására jön be a gazdaságba. Ez viszonylag a kellemetlenebb dolog , de nagyjából ez a három tényező az, amiből összeáll az adónövekmény, és azt hiszem, el tudjuk azt mondani, hogy adótételnövelés talán a dohány jövedéki adójának növelésén kívül az adótörvényben nincs. Akkor nézzünk néhány részletet, amely mostanában a p olitikai közbeszéd középpontjába került; a vagyonfejezet, amiről Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is pozitívan szólalt meg. 2007. szeptember 25én hatályba lépett a vagyontörvény, amely az állami vagyonnal való gazdálkodás jogi feltételrendszeré t, szervezeti rendjét, valamint az állami vagyont érintő döntési és ellenőrzési rendszert új alapra helyező törvény. A költségvetési kapcsolatokat közvetlenül érintő legfontosabb változás a korábbi széttagolt szervezeti struktúra megszüntetése, az állami v agyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás egy döntési fórum, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve munkaszervezete, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatáskörébe került. Az állami vagyon két nagy csoportjára, a tartós állami tulajdonban maradó kincstári és az elviekben értékesíthető üzleti vagyonra nézve egységes, a közpénzekkel való gazdálkodás azonos erejű, a korábbiakhoz képest jóval szigorúbb szabályokat tartalmaz, ideértve azt is, hogy az eredményszemléletű elszámolásban is azonos típusú el számolási szabályok vonatkoznak az állam mindkét vagyoni körbe sorolt vagyonára. Új elem és az áttekinthetőséget biztosítja, hogy a központi költségvetés bevételeiként és kiadásaiként egy új önálló XLIII. fejezetben jelennek meg az állami vagyonnal kapcsol atos bevételek és kiadások. Úgy gondoljuk, hogy ez a fajta módszer az állami vagyon kezelésére átláthatóvá, követhetővé teszi az állami vagyon mozgását, és minden olyan előzetes kritikát kiszűr, amely ennek átláthatatlanságát volt hivatott szolgálni, és bi ztosítja azt, hogy az Országgyűlés minden évben ellenőrzött módon képet kap az állami vagyon működtetéséről, annak sorsáról, és lehetőség van a Parlament falai között megvitatni ezeket a kérdéseket. A másik ilyen kérdésrendszer, amely a napokban a politika i közbeszéd tárgya volt, az uniós források. Magyarország alapvető érdeke, hogy a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat a lehető legnagyobb mértékben vegye igénybe. A felhasznált uniós pénzeszközök mind a gazdaság modernizálásához, mind a foglalkoztat ás növeléséhez, mind az ország területi különbségeinek csökkentéséhez jelentős és évről évre egyre növekvő mértékben járulnak hozzá. Az uniós támogatások egyúttal a konvergenciaprogram sikeres végrehajtásának és így az államháztartási hiány középtávú csökk entésének is fontos elemét képezik. Az előző hónapokban az Európai Bizottság által elfogadott Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vidékfejlesztési program megteremtette az idei évtől megnyíló uniós források felhasználásának stratégiai al apjait, a benyújtott 2008as költségvetési törvényjavaslat pedig 2011ig
