Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - SZABÓ LAJOS, az összefoglalt bizottsági állásfoglalások ismertetője:
1765 Ez alapján jövőre a költségvetés plusz nulla körüli elsődleges egyenleggel, és a GDP 4,1 százalékának megfelelő deficittel számol az ez évre várható 6,4, illetve a tavalyi 9,2 százalék után, ami jelentős javulást mutat. Ennek el érése érdekében továbbra is jelentős tartalékokkal rendelkezik a költségvetés. Az általános tartalék 61 milliárd forintot tesz ki, a céltartalék - amelyet a bérekre, a teljesítményösztönzésre, ingatlanok bérleti díjára képzett meg a Pénzügyminisztérium a j avaslatában - a kormány javaslatában 207 milliárd forintot tesz ki, a központi egyensúlyi tartalék 20 milliárd, és jövőre is tervezésre kerül a fejezeti egyensúlyi tartalék 89 milliárd forint összegben. A negyedik pont, ami a költségvetést jellemzi, hogy a lapvetően a költségvetési kiadások szinten maradnak. Ez alól kivétel a családtámogatás, a különböző szociális kiadások, az európai uniós források költségvetési kiegészítése és a felsőoktatásra fordított források. A nyugdíj: a nyugdíj reálértéke a nyugdíjko rrekciós programnak és a törvényben elfogadott nyugdíjemelési módszernek megfelelően körülbelül 2 százalékkal nő. A családi támogatások 4,9 százalékos növekedése biztosítja a szinten tartást és valami minimális növekedést. Az európai uniós forrásokról majd bővebben később beszélek, hiszen ez mostanában egy központi témája volt a politikai közbeszédnek. A felsőoktatásra fordított kiadásokról: egy 20072010ben meghirdetett növekedési pálya - amely azt eredményezi, hogy a 2007es 214 milliárd forintról 2010r e 241 milliárd forintra fog nőni a felsőoktatásra fordított pénzeszközök nagysága - azt fogja eredményezni, hogy ennek első lépéseként a 2008as költségvetésben 226 milliárd forint kerül meghatározásra a felsőoktatási célokra. Jelentős könnyebbséget jelent a költségvetésben, hogy jövőre nincs maradványtartási kötelezettség. Emlékszünk rá, hogy a magas maradványszint 2001ben a kétéves költségvetéskor alakult ki, és ezt a maradványt cipeltük magunkkal. Úgy néz ki, hogy ez a maradvány 550 milliárdról tavaly 4 20 milliárd forintra csökkent, idén várhatóan 300 milliárdra csökken, ami már normálisnak és kezelhetőnek mondható. Az államadósság szintje a konvergenciaprogramhoz képest lényegesen kedvezőbben alakul. Jövőre a konvergenciaprogramban tervezett 71,3 százal ék helyett 66,1 százalékban jelzi előre a kormányzat. Az adótörvényeket tárgyaljuk most párhuzamosan a költségvetéssel, és ezeknek az adótörvényeknek az egyik funkciója, hogy a költségvetés bevételi oldalát alapozzák meg, mert amikor azt mondjuk, hogy nem szeretünk adózni, tisztában kell lenni vele, hogy enélkül a költségvetésben költeni sem tudnánk az éppen az előbb felsorolt területekre sem. (10.20) Így ezért néhány gondolatot szeretnék az adóváltozásokról is szólni, mivel ez is a költségvetés alapvető me ghatározásához szükséges. A jövő évi változások az egyszerűsítés, a fehérítés és a versenyképesség jegyében történnek. Az adó struktúrája alapvetően változatlan marad, de több lépés már illeszkedik a 2009től tervezett adóreformba, ilyen például az újrakod ifikált áfatörvény. Adóreform 2009től lesz, amikor már adócsökkentésre is sor kerülhet. Azért vannak olyan adóváltozások 2008ban, amelyekről érdemes szót ejteni, hiszen ellenzéki képviselőtársaink a szemünkre vetik, hogy nem történik adócsökkentés, és nő az adóterhelés Magyarországon. Akkor először az adócsökkentés tényéről szólnék. A személyi jövedelemadóban - és csak egyegy példát veszek két területről, hogy az időmbe beleférjek - az adójóváírás kifuttatásának mértéke az 1 millió 250 ezer forinttól 2 m illió 762 ezer forintig terjedő sávban fog megtörténni. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 2,1 millió forintról 2,7 millió forintra fog növekedni a felső értéke a sávnak, ameddig az adókifuttatás megtörténik. Ez 30 milliárd forintot hagy a személyi jövedelemad ózásban érintett, e sávba eső magyar állampolgárok zsebében. A vállalkozások területén… - azért hozom ezt a példát, mert mind az MDF, mind a legnagyobb ellenzéki párt éppen ezt a középréteget célozta meg. Igaz, hogy mi nem a középréteg felső szélének,
