Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 24 (99. szám) - „Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?” címmel politikai vita - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz):
1717 DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel, az járt a fejemben, hogy kérdeztem itt, hogy miért van szükség ezen vá ltoztatásra, nem kaptam egyelőre választ erre. Nyilvánvalóan azért, mert valakinek az érdeke. Úgy szeretnénk, hogy ez a betegek érdeke legyen. Csak az a helyzet, hogy a betegeket ellátó szakmát nem sikerült megkérdezni, azt mondják, nem ez az érdeke. A bet egeket, mivelhogy nem látják a rendszert, ha megkérdezzük, sem tudnak válaszolni rá. Akkor továbbra is kérdezem: kinek az érdeke ez, hogy egy átláthatatlan, pillanatnyilag megfejthetetlen rendszert csináljunk, ami ráadásul nem látszik, hogy több pénzt hozn a a rendszerbe. Hogy az Ékes képviselő úr által fölvetett dolgokra valamit mondjak, való igaz, az Országos Mentőszolgálatnál a mentés és a betegszállítás szétválasztása folyamatban van, sőt mi több, a vége felé jár. A miniszteri biztost kérdeztük februárba n, hogy ez drágább lesz Magyarországnak. Azt mondta, nem az az érdekes, az az érdekes, hogy jobb lesz. Pillanatnyilag még nem tartunk ott, hogy jobb legyen, de úgy lesz csak jobb, ha pénzt raknak a rendszerbe, nincs mese, nem küldik el az embereket, nem cs ökkentik az autók számát. A mai költségvetés, ami a jövő évre vonatkozik, nem 2 milliárddal több, hanem 2 milliárddal kevesebb pénzt tartalmaz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Bocsánat. Remélem, hogy együtt a két oldal tudja be adni azt a módosító indítványt majd, amelyikben a 2 milliárdot hozzárakjuk. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Puskás képviselő úr. Heintz Tamás képviselő úr, Fidesz, hozzászólása következik. DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az elmúlt héten az egészségügyi bizottság meghallgatta önt, ahová egy 40 oldalas koncepcióanyaggal érkezett. Az irat első lapján ez olvasható: reformvízió. A bizottság i meghallgatáson is és ma is azt mondom erre, ez egy reformrémálom. S hogy ez helytálló, vagy sem, lássuk most az alapellátás helyzetén keresztül, hogyan is gondolják önök a reformot, hogyan okoztak reformkényszerük hatása alatt rémálmot az alapellátás val amennyi szereplőjének, orvosnak és betegnek egyaránt. A kilencvenes évek elején, közepén az alapellátás szereplőit a funkcionális privatizációnak nevezett kényszervállalkozásokba kényszerítették. A kártyapénz hol kevesebb, hol több volt, de a praxisok igaz i elszegényedése az elmúlt év őszén kezdődött, amikor lényegesen csökkentették azok finanszírozását, és megszüntették az amortizációs költségek elszámolhatóságát. Ebben a lassan kivéreztetett helyzetben érkezett el ez év februárja, amikor bevezették a vizi tdíjat az alapellátásban is. Számtalan konfliktus termelődött ezzel. Éket vertek orvos és betege közé, és a gyógyításban is kiterjesztették a társadalom jó részére már rátelepedett gyanakvást. Jöttek a különféle jogszabályértelmezések, a rendeletmódosítás ok, amellyel rendet teremteni nem tudtak, nem is akartak igazán, de szépen, lassan kialakult a káosz. A káosz, amely az alapellátásban a legveszélyesebb, hiszen ebből a közegből indul az a betegút, amelyet önök, illetve a nyereségérdekelt biztosítók meg kí vánnak szabni a jövőben. (18.00) Mindezt úgy, hogy az alapellátás orvosai végső tartalékaikat is bevetve próbálják túlélni a jelenleg kialakult helyzetet, s mindezt az önök szándékai szerint úgy, hogy ne tudjanak már másban bí zni, csak a nyereségérdekelt biztosítóban. A több mint egy éve bevezetett tételes betegforgalmi jelentés óta a rendelők előtt sokszor tömegjelenetek zajlanak, régen összeomlott már a Csehák miniszter asszony által bevezettetett előjegyzési rendszer. Bár a vizitdíj megmentette átmenetileg a praxisokat, de a bevételhez képest túl nagy adminisztrációt követel, és méltatlan az orvosbeteg kapcsolatban. Az alapellátás orvosait és a betegeket is sokszor lehetetlen helyzetbe állítja a gyógyszertörvény, a háromhavo nta megváltozó legolcsóbb gyógyszerek hada, az ismeretlen, a praxisokban korábban nem használt patikaszerek
