Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 24 (99. szám) - „Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - PODOLÁK GYÖRGY jegyző: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter:
1658 Beszélnünk kell arról is, és fontosnak tart om, hogy ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az oly sokszor emlegetett, kritizált teljesítményvolumenkorlát rendszer megszűnhessen, megszűnhessen ez a rendkívül rigid, rendkívül mechanikus teljesítményvolumenkorlát, és egy olyan rendszerré alakulhasson át , olyan finanszírozási rendszerré, amely valóban a beteget követi. Vagyis az az intézmény, amelyet több beteg vesz igénybe, mert jobb a szolgáltatás, jobb minőségben gyógyítanak, számíthasson nagyobb finanszírozási összegre, legyen az akár egyegy osztálya . És fontosnak tartom azt is, hogy lesz lehetőségük arra a pénztáraknak, hogy átvállalhassák a magánorvosi számlákat részben vagy egészben, illetve magánszolgáltatókat engedhessenek be a közfinanszírozott ellátásba. Ettől szintén a szolgáltatói verseny jav ulását és valódi versenysemlegességet várunk. Érvényesülni fognak azok a garanciális elemek tehát, amelyek garantálják a szolidaritás és a nemzeti kockázatközösség elveinek betartását. Fennmarad a kötelező egészségbiztosítás, azaz nem lehetnek kimaradók, m indenki kötelezően biztosított, a pénztárak nem válogathatnak az emberek között. Ha lenne olyan, aki önmaga nem akar pénztárat váltani, a rendszer indulásakor és folyamatosan a működés alatt mindig lesz olyan pénztár, amelyik az ő ellátásért felel, azaz a pénztáraknak lesz területi ellátási felelőssége. Fontos és garancia a biztosítottaknak, hogy az új rendszer nem jár járulékemeléssel. Mindenki jövedelemarányos járulékot fizet, amit ugyanúgy az APEH szed be, mint ma is. A nyugdíjasok, a gyermekek, a szociá lisan rászorulók, a nyugdíjszerű ellátásban részesülők után - mint ahogy most is - a jövőben is az állam fizeti be a járulékot. A rendszer ezáltal nemcsak hogy megőrzi a nemzeti kockázatközösséget, hanem bátran kimondhatjuk, hogy meg is erősíti. A pénztára k nem kapnak garanciát a haszonra, csak akkor tudnak hasznot elérni, ha valóban jobban működnek, nincs tehát sem profit, sem működési garancia a pénztárak számára; ha nem működnek jól, akkor bizony abba kell hagyniuk a működésüket, elveszítik a működési le hetőséget. Fontos garanciának tartom, hogy a pénztárakkal, a jobb működésükkel meg tud jelenni egy újfajta beruházási lehetőség az egészségügyben. Egészségügyi fejlesztésre pályázati úton, európai uniós forrásokból 400 milliárd forint áll az egészségügy re ndelkezésére, a forrásokat pályázati úton lehet elnyerni. Ezeket a pályázati úton elnyerhető forrásokat tudják kiegészíteni a pénztárak forrásai is. Szükség van ezekre a fejlesztésekre az egészségügyben, hiszen mondtam, nagyon eltérő a színvonal. Itt az a cél, hogy valóban célzott programokkal jelenjen meg a szükséges fejlesztés, valóban tudjon javulni az ellátórendszer színvonala. Ha biztosítási rendszerről beszélünk, akkor azt gondolom, beszélnünk kell a szolgáltatókról, mi is fog történni a kórházakkal, hogyan tudunk választani, és egyáltalán mi lesz az egészségügyben dolgozók szerepe például a népegészségügyben. Alapvetően mindenki számára megnyugtató kell hogy legyen, hogy minden egyes háziorvossal a pénztáraknak kötelező lesz szerződést kötniük. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanaz marad a háziorvosa, mint aki ma is a háziorvosa, ez tehát nem változik. Ma is választhatunk szabadon háziorvost, ezt a jövőben ugyanígy megtehetjük. Ez szintén garancia a biztosítottnak, miközben garancia a háziorvosnak i s, tehát nem veszítheti el a betegeit a jól működő háziorvos. Mi történik a járóbetegszakellátókkal? Mi történik a kórházakkal? Alapvetően minden egyes szolgáltatóval, minden egyes kórházzal, rendelővel a pénztár az elérési körön belül, azaz az elérési sz abályok szerint - amelyek lehetek kilométerszabályok, kötelezően biztosítandó szakmák, szakrendelések, kórházi ágyak - köteles szerződni. Kétfajta szerződést köthet a pénztár. Az egyik az úgynevezett általános szerződés. Az általános szerződésnek az a célj a, hogy ezt a kötelezően fedett kört valóban lefedje, azaz mindenkinek a közelében legyen szolgáltató. Ha a pénztár megsérti ezt a szabályt, azaz nem szerződik, mondjuk, az alapvetően Magyarország keleti részén tevékenykedő pénztár egy, az ország nyugati r észéről őt választó biztosított, őt választó ember, mondjuk, egy soproni beteg közelében lévő intézménnyel, akkor az a soproni beteg oda megy a rendszerben, ahova akar, és azt a pénztár köteles lesz kifizetni, tehát senki nem marad ellátatlanul.
