Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkod... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
1611 nagyon fontos feladat, és segíti a gazdálkodást, az a belvizek levezetése. Azt kell mondani, hogy a belvizek levezetése a ’60as és a ’70es években azért jól megtörtént. Sőt, azt is kell mondani, és nem kell eltagadni, hogy talán túlságosan is jól megtörtént. Azok a természetes vizes élőhelyek, amelyek évtizedeken, évszázadokon keresztül - egyegy falu határában kéthárom ilyen természetes élőhely is - voltak, mind ki lettek szárítva. Azóta nincs elpárologtatás, nincs harmatképződés, nincsenek nyár i meleg esők, ennek természetesen vannak következményei. De azért Széchenyi is kimondta már annak idején, hogy csak annyi vizet szabad belvízlevezetésként levezetni, amennyit egyébként öntözővíz formájában - más csatornákon, más módokon - visszajuttatunk. Azt hiszem, ezzel a harmadik dologgal azért nagyon adósak vagyunk: az öntözővíz visszavezetésével. Ehhez lehet kapcsolni a csongrádi vízduzzasztót, amely a DunaTisza homokhátságán segítene. De lehet azon is elgondolkodni, hogy a kiskörei vízlépcső vízszin tjének a megemelésével a jászsági csatorna is megépülhetne, a Zagyvát és a Tarnát lehetne vízpótolni édesvízkészlet, édesvízgazdálkodás szempontjából, de árvízi szempontból is. Azok a medrek, amelyekről így beszélünk, vízkivételi medrek is lehetnek bizony os területeken, bizonyos időszakokban, illetve ha belvízlevezető csatornákat elmetszenek, azok a belvízlevezetést is szolgálhatják. Tehát ez a program nagyon komplex, és nagyon széles látókört kíván, hogy megvalósulhasson. Tehát az öntözővíz megléte nélkül nem hiszem, hogy lehet egyébként vidékfejlesztést szolgáló, valamint az érintett térség, terület és az ott élők körülményeit javítani. Ha megépül 1012 vagy 14 árapasztó tározó, ez nem jelent egyébként egyetlen településen élőnek sem különösebb megélhetés t - nem jelent önmagában. Azt jelenti természetesen, hogy nem lesz árvíz, megvédik házaikat, ingatlanaikat, de ez megélhetést vagy turizmust nem jelent. Tehát nem véletlenül van, hogy a nagykörűi polgármester, Veres Nándor válságstábot hívott létre, amelyn ek az az egyetlen célja, hogy a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése kapcsán legelőször a vidékfejlesztésről, a területfejlesztésről szóló programokról feledkezett meg a politika; nem csak az, hogy nem adott oda pénzt, már nem is kommunikált, nem is beszélt r óla. Tehát ma a valóság szerint ez a mostani törvénymódosítás sem beszél ezekről a feladatokról, ezekről a gondokról, ezek elérhetőségéről, és ezért van az, hogy Nagykörűn egyfajta válságstáb jött létre, mert ők ezt hiányolják. Tehát arról még csakcsak be szél a törvény - talán helyesen és jól , hogy az árvízzel kapcsolatban milyen intézkedéseket kell hozni, amihez azért tegyük hozzá, hogy keskenyebb már a Tisza. Én Szolnok megyei vagyok, és ne értsék félre, amit mondok, de azért Szolnokon is a Tiszaligete t azért csak kivettük a Tiszából, és azért az a terület most árvízmentesítve van - hála istennek , de a víznek hely kell, azt tudjuk. A tüzet el lehet oltani, a víznek meg helyet kell adni. Ha elveszünk a víztől nagy területeket, illetve beépítünk a folyó mederbe, a nagyvízi mederbe - azért mégiscsak arra szólna a nagyvízi meder, hogy ott lefolyjon az árhullám , most lehet csónakházakat, víkendházakat építeni, amelyek egy nagy víz esetén a tetőgerincig vízben vannak. Bizonyára ezek az építmények nem gyorsí tják a lefolyást - az én fogalmaim szerint egyébként. Azt is el lehet mondani, hogy nem új keletű dolog egyébként az árapasztás. Tudom, hogy amit most fogok mondani, már nem megvalósíthatók, mert másképp élünk, másképp gazdálkodunk, több infrastruktúra, te lepülés épült, de valamikor azért ismerték a Tisza völgyében a fokgazdálkodást. A fokgazdálkodásnál a hanyisajfoknál és az egyéb fokoknál kiengedtek egyébként jelentős mennyiségű vizet, természetes tározók voltak, amelyeknek tudták a határát az ott élők, hogy hova szabad építeni falut, majort, tehenészeti telepet, függetlenül attól, hogy az saját erőből, banki hitelből vagy támogatásból épült; ahova nem lehetett, nem építettek. Ezekre a területekre a folyó kirakta a hordalékát - nem a mederbe rakta le, han em kirakta ezeken; a fokgazdálkodással jól fűvel és egyéb szántókkal lehetett rajta gazdálkodni. Ezt elfelejtettük, helyette most megpróbálunk egyébként mesterségesen - mert már más lehetőségünk nincs - árapasztó tározókat építeni, de azért jórészt tisztáz atlanok még ezek a körülmények. A magam részéről - hogy konkrétan a tervről is beszéljünk - az egyszeri kártalanítást nem is tartom elfogadhatónak. Mi az, hogy egyszeri kártalanítás? Fizetünk valakinek valamit, utána
