Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Vytautas Greicius, a Litván Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és kíséretének köszöntése - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1554 Nos, úgy gondolom, hogy a tartalmas vitákra nagy on szükség van, a túlnyomórészt minősítésekből álló vitára nem nagyon. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Gegesy képviselő úr. Megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, Fidesz. TÁLLAI AN DRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Keller képviselő úr összegző szavaival kezdeném én is (Babák Mihály: Ki is ment a teremből! Lehúzta a rolót!) , hogy miért nem alakult ki igazi szakmai vita erről az adótörvényről az Or szággyűlésben. Szerintem azért nem alakult ki, mert nincs miről vitázni. Az elmúlt 910 év legterjedelmesebb adótörvénycsomagja, amely a parlament előtt van, hiszen 488 paragrafusból áll, körülbelül kétszáz oldalnyi, 14 mellékletet módosít, lényegében mind en adótörvényt megváltoztat kicsit vagy még kevésbé, ugyanakkor azt kell mondjuk, hogy mégsem tartalmaz az égvilágon semmit. Tehát szó nincs azokról a lózungokról, amelyeket itt több kormánypárti képviselő is említett, hogy ez az adótörvénycsomag versenyké pességet fog javítani. Mivel? (Bernáth Ildikó: Kiét?) Milyen versenyképességet? A versenyképesség javítása azt jelenti, ha a vállalkozások közterheit csökkentjük, vagy az élőmunka terheit csökkentjük, vagy a jövedelemtípusú adójukat csökkenjük, a társadalo mbiztosítási járulékot, a társasági adót csökkenjük, vagy a munkavállalók versenyképességét növeljék azzal, ha a személyi jövedelemadót csökkenjük. Ebben az adótörvényben ilyenről szó nincsen. Ne tessék már azt mondani, hogy a fejlesztési hozzájárulással - mert megnövelem most 25 százalékról 50 százalékra - a magyar gazdaság az Európai Unióban versenyképesebb lesz! Ez el lehet mondani a parlamentben 12 kormánypárti képviselőnek naponta kétszer vagy ötször, de ez valójában a gazdaságra sajnos semmilyen hatás sal nem fog bírni. (Béki Gabriellát a jegyzői székben Gulyás József váltja fel.) Az a nagy probléma, hogy szó nincs egyszerűsítésről. Gondoljuk csak el, ha közel 500 paragrafust a jelenlegi adótörvényekhez még hozzáteszünk, milyen egyszerűsítés az, amikor az adótörvények terjedelme nő?! Egy adótörvény akkor egyszerű, ha rövid, érthető és teljesíthető. Ezek a szakmai állásfoglalások, én elfogadom, hogy az APEH dolgozóinak a munkáját meg fogják könnyíteni, vagy a Pénzügyminisztérium szakmai állásfoglalásait m eg fogják könnyíteni, mert ott lesz benne a törvényben az értelmező szöveg. De egy adótörvénynek nem ez alapvetően a célja, nem az a célja, hogy a hivatalnokok munkáját segítse. Nem az a célja, hogy az Országgyűlés elé olyan adótörvényt hozzunk, amely anny ira szakmai és annyira érthetetlen, hogy egyszerűen kezelhetetlen. Tehát ez nem igényel törvényi szintű szabályozást. Ami ebben az adótörvényben van, nagyobb része nem igényel törvényi szintű szabályozást. Egyébként jól érzékelhető ebből az adótörvénycsoma gból is a kormány koncepciótlansága a járulékok és az adók rendszerének kialakítása kapcsán. Mondok néhány példát erre, és nemcsak ebből az adótörvényből, hanem az egészről, hogy a szocialistaszabad demokrata kormány hogyan gondolkodott egyegy adónemről. Például itt van a három járulék összevonása; e három járulék a szakképzési, a rehabilitációs járulék és az innovációs járulék. Tudjuk, hogy ez onnan indult, hogy öt járulékot szeretett volna, a munkaadóit is és a kulturális járulékot is szerette volna a k ormány. Mire beterjesztésre került, már csak három lett. Mire beterjesztésre került, már nem a kifizetett jövedelmek után kell a járulékot fizetni, hanem lényegében egy iparűzésiadónövekmény, hiszen az iparűzési adó alapja után kell fizetni, és most arról beszélnek nagy kegyesen a kormánypárti képviselők - azt hittem, rosszul hallom, amikor Kovács Tibor, az MSZP vezérszónoka azt mondta , hogy csak akkor lesz bevezetve az erőforrásfejlesztési hozzájárulás, ha mind az öt párt egyet fog benne érteni. Ekkora blődséget még nem hallottam! Adótörvényhez mióta kell mind az öt párt egyetértése, hogy bevezetésre kerüljön? Ekkora kegyet gyakorolni az MSZP részéről, hogy akkor fogjuk bevezetni! Nyilvánvalóan a kormány beterjesztette, s a kormánypárti képviselők úgy g ondolják,
