Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fidesz):
1494 2008as költségvetéshez ilyen jellegű módosítókat tesz, akkor én ezt kész leszek támogatni. (Babák Mihály: Az áfatörvény van napirenden!) De addig, amíg ön felelőtlenül csak adócsökkentésről beszél és magas adókról, de a kiadásokról nem hajlandó beszélni, sőt már előre megelőlegezem, hogy ott módosítókat fog benyújtani a kiadások növelése érdekében, ezt én visszautasítom, képviselő úr. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Matolcsy György képviselő úrnak, Fidesz, normál felszólalásra. DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fide sz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A 2008. évi költségvetésről aligha lehet úgy beszélni, hogy nem beszélünk adópolitikáról, és nem beszélünk gazdaságpolitikáról. Maga a költségvetés és a most folyó vita az áfa körül i s kibontakozhat, azonban a 2008. évi költségvetés alapvetően a 20022006 közötti gazdaságpolitika következménye. Ha a gazdaságpolitikáról beszélünk, azt kell bevallanunk egymásnak, hogy a 2008as költségvetés egy változatlan, megszorító gazdaságpolitikát t ükröz. Nincs új megszorító csomag, de érvényben maradnak azok a megszorítást jelentő adó- és járulékemelések, amelyeket 2006. szeptember 1jétől és aztán 2007. január 1jétől a kormány bevezetett. Ezek a megszorító lépések, amelyek természetesen a költségv etés bevételi oldalán is adóemelések formájában, járulékemelések formájában jelentkeznek, a 2002től alapvetően eladósodásból finanszírozott növekedési pálya következményei. Vannak olyan elemzések - idetartozik a Magyar Nemzeti Bank múlt évben elkészített elemzése , amelyik azt mondja, hogy a következő tíztizenöt évben is árnyékot vet majd a 20022006 közötti gazdaságpolitika, illetve a 20062007. évi megszorítás. Változatlan gazdaságpolitikát tükröz a 2008as költségvetés, amelynek lényege, hogy növekedé si áldozattal teremt költségvetési egyensúlyt. Elvileg - a gazdaságpolitikai műhelyek gondolkodása szerint - lett volna másik út, valójában egy lényegesen kisebb növekedéssel, egy, a munkanélküliség és a foglalkoztatás oldalán lépő, adóemelésekkel működő g azdaságpolitikát is lehetett volna követni. Változatlan a gazdaságpolitika, és ennek egyik tükröződése, hogy változatlan a költségvetési politika is. A költségvetési politika a bevételi oldalon lép, a kiadási oldalon kevésbé, a bevételi oldalon további jel entős adó- és járulékbevételnövekedést céloz meg. A magyar költségvetés szerkezete egy világos költségvetési szerkezet, a hat legnagyobb adó- és járulékbevétel adja a költségvetési bevételek több mint 90 százalékát, és a hat nagy adó- és járulékfajta közü l öt esetében jelentős emelés van, az átlaga 10 százalék feletti emelést jelent. A költségvetési politika lényege 2008ban tehát, hogy az egyensúlyt továbbra is a költségvetési bevételek növekedésével irányozza elő. Így alakulhat ki a tervezet szerinti 4,1 százalékos államháztartási deficit. Azt gondolom, hogy a költségvetési politika területén is lenne másik megoldás, ahogy a gazdaságpolitika esetében is, a költségvetési politika léphetne egy növekedésösztönző, egy beruházásokat ösztönző, a foglalkoztatást emelő és a munkanélküliséget csökkentő irányba. Nem teszi, hiszen a gazdaságpolitika foglya, amely gazdaságpolitika növekedési áldozattal éri el - mert egyébként eléri, ezt világosan meg kell mondani - a költségvetési egyensúly javulását már 2007ben is, és eléri 2008ban is. De micsoda áron, mondhatnánk, és kell is mondanunk, hiszen gondoljuk el, hogy a magyar gazdaság a megszorító program következtében valójában kettészakadt, hiszen a külföldi tulajdonú részesedéssel működő gazdasági szektor, alapvetően az exportszektor továbbra is dinamikusan bővül, de a hazai kis- és középvállalkozók, a mikrovállalkozók, a családi vállalkozók, a kézművesvállalkozások jelentős, a számítások szerint 45 százalékos forgalomcsökkenést és termelésiértékcsökkenést élnek meg . Nem csoda tehát, hiszen ők adják magyar gazdaság derékhadát, hogy 2007ben minden bizonnyal 2 százalék alatt lesz a magyar gazdaság növekedése; a fogyasztás adatai is eléggé elszomorítók, hiszen 23 százalék közötti fogyasztáscsökkentést tapasztalunk, az első félév adata 2,4 százalék volt, és a reálkeresetek csökkenése is ugyanezt mutatja,
