Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERBÁLY IMRE (MSZP):
148 ellenőriz és bírságol. Így a bírs ágolást már nem eszköznek, hanem célnak érezzük. Ez a termelők és a használók véleménye. Márpedig kizárólag büntetésekből nem lehet elérni a termőföld védelmét, és nem lehet ebből hatóságot fenntartani, főleg kettőt. Ezért nyújtottam be módosító javaslatom at, a 38as ajánlási számon találhatót, amelyben nem tartom célszerűnek talajvédelmi hatóság létrehozását. Ezt a munkát a törvényjavaslatban megnevezett talajvédelmi felügyelők akkor is elvégezhetik, ha nem önálló hatóságként dolgoznak, hanem az ingatlanüg yi hatóság vagy más, jelenleg is meglévő szervezet keretében. A törvényjavaslatban nevesített bírságokat, néhány kivétellel, nagyon magasnak tartom. Már az is kérdés, hogy egy szakmai törvényben meg lehete jelölni a bírság összegét. Úgy látszik, ez egyre inkább elharapódzik. Minden minisztérium akkor nyugodt, ha szakmai törvénye megnevezi a bírság összegét, és lehetőleg minél nagyobb mértékben. Csak úgy röpködnek a milliós bírságok a különböző törvényekben. Ez már kimeríti, nem a szabálysértésekről, hanem a büntetőügyről szóló törvénynek a kereteit. És itt is ezt tesszük. Az 13. számú mellékletekben százezrek és milliók szerepelnek bírságként. Üdítő kivétel, ahol csak tízezrekről van szó. Esetenként, amiről szó van, a termőföld értékének többszörösé t is meghaladja a bírság, máshol, ahol kedvezőbb, ott csak a felét, negyedét kell egyegy ügylet kapcsán megfizetni. Ezért nyújtottam be a 45. és 46. ajánlási számú javaslataimat, amelyekben kisebb mértékű bírságokra teszek javaslatot. Különösen kedvezőtle nnek tartom, hogy a bírságot nagy összegben jelölik meg, majd néhol lehetővé teszik kisebb összegű bírság kiszabását. Például így 100 ezer forint a bírság, de a bírság összege legalább, mondjuk, 10 ezer forint. Ez a megközelítés eleve a legnagyobb összegű bírság kiszabását sugallja, és csak kivételként, méltányosságként utal a kisebb bírság kiszabásának lehetőségére. Én megnéztem, hogy a különböző szakmai törvények hogyan közelítik meg ezt a problémát. Mondok néhány példát, hogyan. Például az illetékekről s zóló törvény azt mondja, az előbbi példára utalva, hogy a bírság összege legalább 10 ezer, és legfeljebb 100 ezer forint. Ez egyértelmű. A munkaügyi bírságnál azt fogalmazzák meg, hogy például 10 ezer forinttól 100 ezer forintig lehet kiszabni. Vagy a polg ári perrendtartásban arról beszélnek, hogy a bírság legmagasabb összege 100 ezer forint. Azt hiszem, hogy ezek sokkal praktikusabb és értelmesebb megfogalmazások, mint ahogy ebben a törvényben ezeket látjuk. Ezért javasoltam, hogy a “legfeljebb” kifejezést eleve tegyük a bírság összege elé. Tehát mondjuk ki a legmagasabb összegre utalva, hogy legfeljebb 100 ezer forint. Még akkor is maradhat az a része a javaslatnak, hogy de legalább, mondjuk, 10 ezer forint, a példára utalva. Én ezt feltétlenül szükségesne k tartanám, ez így sokkal tisztességesebbé tenné a bírságolás gyakorlatát, és a termőföld tulajdonosaiban és használóiban nem ébresztene indokolatlan félelmet. Ezért javaslom képviselőtársaimnak, hogy ha nem is pontosan aszerint, ahogy én a javaslatomban m egfogalmaztam, de ezen gondolatok vagy elképzelés mentén akár bizottsági indítvánnyal is próbáljunk normálisabb kereteket teremteni. S mivel nem maradt időm egy javaslatom ismertetésére, ezért arra majd külön időt kérek. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kö szönöm szépen, Farkas képviselő úr. Ötperces időkeretben megadom a szót Herbály Imre képviselő úrnak, MSZP. HERBÁLY IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogom kihasználni. A 21. ajánlási pontban Bedő Tamással hasonló témában adtam be módos ító indítványt, mint Örvendi képviselő úr, azzal a különbséggel, hogy az alapindítványunkba egy olyan fordulatot tettünk be, hogy mezőgazdasági
