Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 15 (97. szám) - A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
1418 hegyközségek. Ezért én úgy gondolom, hogy itt is meg lehet fogalmazni azt, ami a bizottsági ülés en is elhangzott, hogy valamilyen szinten szükség lesz arra, hogy ehhez az átalakuláshoz, egyesüléshez és általában az új rendszer felvételéhez valamilyen szinten támogatást tudjanak kapni a hegyközségek a későbbiekben, de kizárólag arra, hogy ezt az egyes ülési folyamatot le tudják folytatni. Én úgy gondolom - megismerve a politikai véleményeket és megismerve a szakmai véleményeket , egy rendkívül jól leegyeztetett, azt is lehet mondani, átrágott törvényjavaslat van előttünk, ami módosító javaslatokkal még tovább finomítható. Én a magunk részéről, az MSZP részéről egyértelműen általános vitára alkalmasnak találom, és utána a részletes vitában pedig a kisebb pontosításokat majd kifejtjük, de ez egy jó hegyközségi módosító törvény. A borgazdálkodásról szóló t örvényről nem beszéltem, hiszen ezzel összefüggésben levezetett módosításokat tartalmaz például az engedélyeztetésekkel kapcsolatban. Tehát elfogadásra javasoljuk ezt a törvényt. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gáb or) : Most megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A hegyközségi törvény 1994ben lépett hatályba. Az azóta eltelt 12 év, úgy vélem, bebizonyította, hogy szükség volt err e a törvényre, és betöltötte a szerepét. De az elmúlt 12 év hosszú idő, különösen - ahogy államtitkár úr említette - a gazdasági körülmények megváltozása, közöttük is Magyarország 2004es uniós csatlakozása, s aztán magának a hegyközségi szervezetnek az ev olúciója, illetve hatósági tevékenységének átalakulása miatt. Nos, úgy vélem, hogy valóban megérett a helyzet a változtatásra. Megjegyzem, hogy a törvény módosítását egyébként a hegyközségi szervezet 2005ben már kezdeményezte. A törvényjavaslat általános indokolása megfogalmazása szerint a változásra azért is van szükség, hogy a kormányzat kiadásait csökkenteni tudja a gazdaságnak ebben a szegmensében is. Változtatásra, illetve felülvizsgálatra szükség van. Úgy érzem, ebben nincs vita köztünk. De abban már lehet, hogy vajon a törvénymódosítás elérie a célját abban a vonatkozásban, hogy további költségeket akar elvonni a hegyközségek normális működésétől. Ugyanis azt látnunk kell, hogy a hegyközségi szervezet finanszírozása 2004ig megfelelően funkcionált. Tudjuk, hogy az FVM 1997 óta folyamatosan a közigazgatási feladatok jelentős részét a hegyközségekhez telepítette, idézem: “a hegyközségi szervezetek által ellátott közigazgatási feladatok költségeit az állam megtéríti”. 2004től a költségvetés azonban már csak a hazai kötelezettségekből fakadó feladatok ellátására adott fedezetet. 2006ban az FVM jelentős késéssel kötötte meg a szerződéseket, és a hegyközségi szervezet forrásait 120 millió forinttal csökkentette. Jelenleg pedig azt látjuk, tisztelt képvise lőtársaim, hogy a 2007es költségvetés mindössze 135 millió forintot biztosít a közigazgatási feladatok ellátására. Tehát egy erősen csökkenő tendenciát látunk a hegyközségek állami finanszírozásában, miközben egyre több jogosítványt kívánunk adni nekik, é s egyre nagyobb elvárásokat fogalmazunk meg velük szemben. (23.30) Mint TokajHegyalja választott képviselője azt látom, hogy térségünkben egyre fontosabb szerepet tölt be a hegyközség. Azt is látom, hogy a jövőbeni hatékonyabb működése érdekében szükséges és elkerülhetetlen annak reformja. Mi azt várjuk, hogy Hegyalján tartson rendet minden vonatkozásban a hegyközség, de ehhez, úgy hiszem, megfelelő anyagi háttér szükséges, urambocsá, megfelelő állami támogatás kell, legalábbis az átmeneti időszak első idő szakában. Meggyőződésem, hogy az állam nem vonulhat ki a hegyközségek mögül, amelyek a magyar mezőgazdaság zászlóshajójaként tartott szőlő- és borágazat felügyelői.
