Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 15 (97. szám) - A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KARSAI PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BEDŐ TAMÁS (MSZP):
1417 konszenzus van ma ezen a szép estén, hiszen az eddigi hozzászólások, de a bizottsági ülésen elhangzottak is azt mutatják, hogy a hegyközségekről, illetve a szőlőterme sztésről, borgazdálkodásról szóló törvények módosításában a nagy alapvonalakban megvan az egyetértés. Azt is mondhatnám, hogyha minden jogszabály kiállna 13 éves próbát, nem sok dolga lenne magának a parlamentnek, hiszen '94ben a minisztérium szakemberei egy nagyon jó törvényt állítottak össze. Az idő közben eltelt, beléptünk az Unióba, és ez számos olyan jogos igényt vetett fel, amelyet most egy törvénymódosításban kellene rögzíteni. Vannak benne nagyon sarkalatos pontok, és vannak olyan technikai módosít ások, amelyek az élethez igazítják magát a hegyközségi törvényt. A bizottsági ülésen is és több fórumon is elmondták a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának képviselői, hogy sokat várt ettől a törvénytől a szakma, ennek jó részét meg is kapta, de azért maradtak bizonyos hiányosságok az elmúlt időszakban, amelyeket lehet, hogy például Font elnök úr most el is mondott például a területarányos szavazás kapcsán. Melyek azok, amelyek egyértelműen jelentős módosítások a korábbiakhoz képest? Például a terület nagyságána k a megállapítása az 50ről 500 hektárra. Ez mindenképpen egy nagyon jelentős változás, hiszen ha visszaosztjuk, ezáltal 137 hegyközséggel lesz kevesebb, tehát 179 hegyközség lesz a későbbiekben. Lesznek olyan borvidékek, ahol egészen jelentősen csökken, m ondjuk, 14ről 3ra a hegyközségek száma. Ami viszont egyfajta kiút ezeknek a kisebb és valamilyen oknál fogva kisebb hegyközségi területre berendezkedett borvidékeknek, az az, hogy 300 hektárban is van egy lehetőség megállapítani hegyközségi területet. Am i a hegyközségi tagok jelentős részét kitevő látens tagsággal kapcsolatban egyfajta jelentős előrelépés, hogy 1000 négyzetméterben maximalizálja most a kötelező tagság nagyságát, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökkenhet az adminisztrációja a működő hegy községeknek, hiszen mindannyian tudjuk, hogy nagyon sok olyan termelő van, mondjuk, az én lakhelyem, Csongrádon is, akik évek óta nem járnak hegyközségi ülésre - de ugyanúgy megkapják a meghívót , hiszen már aktívan szőlőtermesztéssel nem is foglalkoznak. Természetesen fizetési kötelezettség és mindenféle bizonylat beszerzése és így a hegyközségi tagság is abban az esetben kötelező lesz, amennyiben árutermelési céllal 500 és 1000 négyzetméter között foglalkozik a termelő. A gazdálkodás szempontjából rendkí vül előnyös a járulékminimum bevezetése, és az is előnyös, hogy ezt nem egységesen, országos szinten állapítják majd meg, hanem az adott borvidékek hegyközségei dönthetik el, legalábbis borvidéki szinten azonos nagyságban. Én úgy gondolom, hogy ez a később i gazdálkodáshoz jelentős támaszt fog adni. Mert fontos a jelentős anyagi támasz, annál is inkább, mert kimondvakimondatlanul részben a költségvetési támogatások csökkenése, részben pedig a lényegesen magasabb színvonalú hegybírói és általában államigazga tási feladatok elvégzése miatt egy sokkal professzionálisabb hegyközségi menedzsmentre lesz szükség, aminek természetesen az állami támogatáson túl a saját bevételek is része kell hogy legyen. A törvény pontosítja és egy kicsit jobban körülírja a körhegybí róságokat, magukat a hegyközségeket, a hegybíró szerepvállalását, részben annak kinevezésével, részben, hogy a betölthető hegyközségek számát maximalizálja háromban, hiszen most is van arra példa, hogy adott esetben egy hegybíró ennél több hegyközségnél lá t el feladatot, és ha körhegybíróságot alkotnak, akkor pedig ez maximum háromból állhat. Ez a törvénymódosítás, ha a hiányosságait nézzük, nem tér ki arra, amit itt most több képviselő is elmondott, hogy mi lesz a szavazási ará nyokkal a borvidékek közt, hiszen valóban ebben nagyságban eltérő lehetőségek vannak, és ebben az esetben valószínűleg - mint ahogy az már be lett harangozva - lesznek valamilyen szinten módosító javaslatok. Még azért annyit el kell mondani, hogy ez a törv ény jelentős adminisztrációs és egyéb terhet fog róni azon hegyközségekre, ahol az átalakulások megtörténnek, bár van néhány olyan borvidék, ahol a hegyközségi szám nem változik a módosítás után sem, de a borvidékek döntő részében összeolvadásokra, egyesül ésekre szükség lesz. Ez mindenképpen költséggel jár. Ebben az évben nem lehet azt mondani - ahogy ezt a HNT képviselői is mondták , hogy dúskálnának pénzben a
