Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1257 túlnyomó többsége, minél több szervezetnek a megerősödés útját kell járnia. Ehhez szükséges az Országgyűlés által most tárgyalt törvényjavaslat elfogadása is, mert vannak ilyen civilek, és e szervezeteknek kell megerősödni, emancipálódni és a mindenkori államtól és a pártoktól függetlenedni, mert ezek a szervezetek segíthetik elő azt, hogy az alattvalói létből szabad állampolgárokká váljanak, és kiszabaduljanak az individuális menekülési utak zsákutcájából honfitársaink százezrei. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt negyvenötven évben megtanították a társadalom többségének, hogy minden helyzetben egyéni túlélési stratégiát alakítson ki, és ha különösen baj éri, mindig vonuljon vissza a legszűkebb privát szférájába, azaz ne keresse sorstár sait, ne szövetkezzen, ne legyen szolidáris a saját közösségével. (17.30) Mint ahogy a szirmok virággá állnak össze, a virágok csokorba fűződnek, s a csokrok koszorúkká rendeződnek, úgy képes ez a társadalom kollektívan megvédeni a saját é rdekeit. Ehhez azonban valódi polgári életvirágra van szükség, amelynek alapját a létbiztonsághoz szokott többségi társadalom birtokolja. A jólét azonban nem elég ahhoz, hogy jó létben éljünk. Kellenek a valódi közösségi erők és szerveződések, az igazi civ il szervezetek, amelyeknek saját autonómiájuk van, saját forrásokkal rendelkeznek, és biztos társadalmi hátteret tudnak maguk mögött, azaz legitimek. Egy normális országban, ahol felelős nemzeti kormány dolgozik, ez így van. A rendszerváltozás utáni 17 évv el ennek az új társadalomnak az alapjait kell megteremtenünk, és ennek a társadalmi víziónak a vágyát kell felébresztenünk a társadalomban. Ennek megvalósulása érdekében kell vizsgálnunk a most tárgyalt törvényjavaslatot is. A legtöbb civil szervezet probl émája a szociálliberális kormányzat idején az, hogy nem tud hosszú távra tervezni. Pályázattól pályázatig, támogatástól támogatásig élnek. Tevékenységüket a szűkös saját forrásokhoz vagy a bizonytalan, utólag érkező központi támogatásokhoz kénytelenek igaz ítani, ami hol megérkezik, hol nem. A szektort az abban dolgozók elhivatottsága tartja fenn, ezen sürgősen változtatni szükséges. El kell érnünk, hogy a civil szervezetek elfoglalhassák végre társadalmunkban a szerepüknek megfelelő kiemelkedő helyüket. A k ormány 20022006 között előbb óvó kezeit vette le a társadalmi szervezetek válláról, majd a fejét is elfordította, hogy ne hallja a méltatlankodó és segélykérő hangokat. Tudomást sem véve problémáikról, úgy viselkedett a társadalmi szervezetekkel, mintha c supán mostohagyermekei lennének. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként a 20062010 közötti ciklus egyik legfontosabb feladatának az autonóm civil társadalom megerősödését tartom. A benyújtott törvényjavaslatot is elsősorban eb ből a szempontból vizsgáltam meg. A Magyar Demokrata Fórum megalakulása óta kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködést ajánlott minden civil szervezetnek, amely ebben partnerséget vállal; olyan partnerséget, ahol nem a civil szervezetek viszik az MDF zászla ját, az MDF viszi a civilekét. Az MDF “Normális Magyarországért” programja számos, a civil szervezetekkel egyeztetett, tőlük érkező javaslatokat tartalmaz, többek között a finanszírozási problémák javítására, a pályázati rendszerek túlbürokratizáltságának csökkentésére, a civil szervezetek jogalkotási programba való bevonására vagy éppen a most tárgyalt törvényjavaslat jobbítására is. Tisztelt Képviselőtársaim! 1996tól a magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy személyi jövedelemadójuk meghatározott sz ázalékát megjelölt kedvezményezettek javára felajánlják. Annak a csaknem 50 ezer civil szervezetnek, amely jogosult az 1 százalék fogadására, jelentős segítséget jelent az évente így befolyó mintegy 7 milliárd forintnyi összeg. A nonprofit szervezeteknek t öbb mint a fele még mindig félmillió forint körüli éves minimumköltségvetésből gazdálkodik, nekik az 1 százalékos bevétel a túlélést jelenti. A személyi jövedelemadóból felajánlott 1 százalék eddig tulajdonképpen kétszer segítette a civileket. Hiszen a kö zponti költségvetés évente annyi pénzt tett a felülről nyitott nemzeti civil alapprogramba, amennyit az adózók ajánlottak fel 1 százalékaik révén a civil szervezeteknek.
