Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1255 részben, és nem feltétlenül a működésre, bérekre, irodabérletekre, rezsikre és egyebekre. Ezért tehát megfogalmaz egy arányt, amely nagyjából és egészségesen köthető az alaptevékenységhez, 30 százalé kban lehet erre fordítani. Szeretném kifejteni néhány, egyébként nem is a tervezetben és nem is az eddigi viták során, de a nyilvánosságban megfogalmazódott javaslatról is a véleményemet. Először is arról, hogy mi lenne, ha több kiemelt cél lenne, mi lenne , ha kettőnél több szerepelne. Nos, azt mindenki tudja, hogy ha sok a prioritás, akkor nincs prioritás, ezért nagy valószínűséggel kár kitérni az elől, hogy a parlament a költségvetési törvényben évente megfogalmazza, mondjuk, azt a legfeljebb két nagyon f ontos célt, amelyre a felajánlások mehetnek. A másik ilyen ügy, hogy mi van akkor, ha az adózó ugyan felajánlaná a pénzét egyháznak, civil szervezetnek, de mondjuk, a civil szervezet nem alkalmas valami miatt ennek a fogadására. Belekerülhete, mondjuk, a Nemzeti Civil Alapba ez az összeg? Úgy gondolom, hogy ha a részletes vita során lesz majd erre lehetőség - és lesz erre lehetőség, természetesen tudjuk, Pettkó képviselő úr, hiszen legtöbben láttuk a módosító indítványt , akkor beszéljük meg, hogy mi tört énjen. Ez egy megbeszélhető módszer, megbeszélhető cél, megbeszélhető javaslat. Azt gondolom, felmerültek ennél jóval bonyolultabb és a törvénytervezet koncepcióját is érintő javaslatok az elmúlt időszakban, amelyről mindannyian hallottunk: ne 2 százalékró l, hanem 3 százalékról essen szó, változtassuk meg gyökeresen ezt a rendszert. Úgy gondolom, ha az alaptételben egyetértünk, és remélem, hogy egyet fogunk érteni, hogy a jól működő rendszert nem megváltoztatni, hanem a felmerült problémákat korrigálni kell , azt hiszem, kár lenne hozzányúlni ehhez a törvénytervezethez a gyökereit tekintve, kár lenne érdemi változtatásokba fogni. Az lenne igazán üdvös, ha most korrigálva az eddigi problémákat, jobb helyzetet tudnánk teremteni minden 1 százalékot fogadó szerve zet számára, legyen az egyház vagy civil szervezet, és könnyebb helyzetet tudnánk teremteni az adózó számára, aki ezt felajánlja. Azt gondolom, hogy az előbbiekben kialakult vitához egyetlen mondattal szeretnék hozzászólni, kapcsolódni. Vitassuk meg az elő ttünk fekvő törvénytervezetet. Nincs okunk rá, hogy ne teremtsünk egy jól működő törvényt, és azt gondolom, hogy a költségvetést megalapozó törvények keretében térjünk rá arra, hogy az az egyelőre itt nem értékelhető megfogalmazás, hogy jobbat jelent, ross zabbat jelent, mit jelent az abban szereplő tervezet, a helyére kerüljön. Én tehát nem kapcsolnám össze a két vitát, nem zavarván meg ennek a törvénynek az előkészítését. Egyvalamit szeretnék leszögezni, természetesen a szocialista képviselőcsoportnak egy érdeke van: jól működő 11 százalékos rendszert hozzunk létre. Ez most az igazi érdekünk, és ennek akarunk most megfelelni. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget, és köszönöm képviselőtársaimnak a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János ) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Pettkó Andrásnak, de egyébként is ő következne, akkor szerintem kezdjen hozzá a rendes hozzászóláshoz, nem? (Pettkó András: Kétperces!) Akkor mérjük a két percet, és utána a tizet. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a s zót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tukacs István képviselő úr - aki az MSZP vezérszónoka volt - felszólalásához szeretnék hozzátenni egy gondolatot. Amit ő elmondott, azt én az MDF képviselőjeként is szinte szóról szóra elmondhattam volna, és annak örülök, hogy a képviselő úr adópolitikusként civil szemüvegen keresztül nézte a benyújtott törvényjavaslatot. Egy azonban biztos: én, aki ezt nem adókérdésként vagy pénzügyi szemüvegen, hanem civil szemüvegen keresztül nézem, azt képviselem, hogy most, amikor itt van a vita, nemcsak a Pénzügyminisztérium képviselőjének kéne itt ülnie, hanem a Lamperth Mónika miniszter által vezetett minisztérium képviselőjének is itt kéne ülnie, hiszen itt elsősorban - főleg ez a törvény, amiről most beszélünk, nem adótörvény, nem pénzkérdés, ez egy civil kérdés, magyarul - annak a
