Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1248 Most megadom a szót Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont elő adójának, 15 perces időkeretben. Államtitkár úr, öné a szó. TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A köznyelvben csak 1 százalékos törvényként ismert jogszabály módosításának Országgyűlés elé terjesztésével a kormány szándéka az átláthatóság növelése, az egyszerűsítés, a civil szféra erősítése és az adózási fegyelem javítása volt. A mai eljárási szabályok egyszerűsítésétől, az adminisztrációs terhek csökkentésétől az adózók felajánlási kedvének, az érvényes nyilatkozatok számának növekedését várjuk. A tíz éve elfogadott eredeti törvény lehetőséget ad az állampolgárnak arra, hogy beleszólhasson az állami bevételek újraelosztásába, és egyben fejlessze, erősítse a civ il társadalmat is. A modellértékű, a bevezetésekor csak a civil szervezetekre vonatkozó törvényt már az első módosításokkal az egyházakra is kiterjesztették, és az ily módon módosított törvény több keletközépeurópai ország számára is mintává vált. A törv ény mostani módosítását a 20062010 közötti időszakra elfogadott úgynevezett civil stratégia is hangsúlyosan tartalmazza. Az 1 százalékos rendszer társadalmi elfogadottságának erősítése érdekében a törvényjavaslat előkészítése során a módosítást igénylő ké rdésekről mind a civil szervezetek, mind az egyházak véleményét kikértük, s javaslataik túlnyomó részét beépítettük az Országgyűlés előtt lévő törvénytervezetbe. A törvényjavaslat alapvetően az 1 százalékról rendelkezés módját és a rendelkezéshez kapcsolód ó határidőket módosítja. A rendelkező nyilatkozat a jövőben - a kormány szándékai szerint - az adóbevallás része lesz. Ez két módon is növeli majd - reményeink szerint - az érvényes felajánlások számát. Egyrészt tudatosítja a rendelkezés lehetőségét, s így ösztönzi az adózót a rendelkező nyilatkozat kitöltésére, másrészt a borítékhoz kötődő érvényességi kellékek elhagyásával csökkenti a hibalehetőségek, és így a formai okból érvénytelen nyilatkozatok számát. Természetesen azonban mindazok, akik továbbra is ragaszkodnak az eddigi borítékos módszerhez, ezt a jövőben is alkalmazhatják majd. A rendelkezési határidő egységesítése kiszámíthatóvá teszi a rendszert. Ezután - függetlenül a bevallás módjától és az adott bevallási formára vonatkozó határidőktől - a ren delkező nyilatkozatok leadási határideje május 20a lesz. A javaslat lehetőséget teremt majd a pótutalásra, vagyis ha a kedvezményezettnek történt kiutalás után többletadóbefizetésre kerül sor, azt a kedvezményezettek ugyanúgy megkaphatják. (16.50) Ezek a változások kedvezőek az adózó állampolgárok számára is, mert felajánlásaik nagyobb arányban érnek célba, így a kedvezményezettek kiválasztása során megjelenő értékválasztásaik, preferenciáik az eddigieknél jobban érvényesülhetnek majd. Kedvezőek a civil s zervezetek számára is, mert hozzájárulnak anyagi megerősödésükhöz és így tevékenységük hatékonyabb ellátásához, fejlesztéséhez. A törvényjavaslat a felhasználás és beszámolás rendszerében is az átláthatóság és egyszerűsítés irányába is tesz lépéseket. A tö rvény elfogadása esetén egy honlapon összehasonlítható módon és ingyenesen tehetik közzé a szervezetek az 1 százalékos összegek felhasználásáról szóló beszámolóikat. Eddig mindezt drága, összegyűjthetetlen sajtóközleményekben tehették csak meg. Az átláthat óság jegyében konkretizáljuk azt, hogy milyen célra, milyen arányban használható fel a kapott összeg, és az a jövő évtől már a szervezetek működésére is fordítható lesz. A kapott összegekről, felajánlásokról való korrekt elszámolást mind az állampolgár, mi nd az állam joggal várhatja el a kedvezményezett szervezettől. E felelősség biztosítása érdekében a törvényjavaslat szankciót vezet be, egyéves kizárással szankcionálja, ha a szervezet a közzétételt elmulasztja, illetve valótlan adatokat tesz közzé. Ezek a rendelkezések növelik az állampolgárok által felajánlott
