Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. GEGESY FERENC (SZDSZ):
1236 Minden bizonnyal képviselőtársaim hallottak már a kapcsolt vállalkozási viszonyról és a transzferárakról. Egy egészen új jelenség ez a hazai gazdaságban, hiszen 2007. december végéig Magyarországon a helyi adó tekintetében adókedvezményben és mentességben részesülhettek a vállalkozások. Most, hogy ez letelik, élve az európai uniós jogrendszer adta lehetőséggel, áttérnek a kapcsolt vállalkozási formára a transznacionális társaságok, legalábbis azoknak egy jelentős része. Az anyavállalat megállapítja azt, hogy az itt, Magyar országon telephellyel rendelkező termelő hány százalékos profitot könyvelhet el. Hiába van, teszem föl, 30 százalékos hozzáadottértékelőállítás, hiába történik ez a magyarországi telephelyen, ebből 3 százalékot ismernek el. A 27 százalékos különbözetet pe dig a vállalatcsoporton belül leszámlázzák egymás számára szolgáltatásként, így az adóalap lecsökken. Hogy egy példát hozzak, egy tatabányai példát, egy gazdasági társaság idén 750 millió forint helyi iparűzési adót fizetett; áttérve erre az innovatív köny velési metodikára, a következő évben, növekvő termelési érték mellett, 150 millió forint iparűzési adót fog fizetni. Ez 600 millió forinttal kevesebb, ez az eddig fizetett iparűzési adó 20 százalékát jelenti. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nem me hetünk el e mellett a jelenség mellett, mert ha a Magyarországon termelő cégek 30 százalékos hozzáadott értéket állítanak elő, akkor ez alapján kellene adót fizetniük. Ez lenne az arányos közteherviselés. Ugyanakkor a jelentősebb profit így kivándorol az o rszágból, az anyacég központjának megfelelő nemzetgazdaságot fogja majd erősíteni. Ez pedig nem más, mint nyereségátcsoportosítás, nyereségátcsoportosításnak álcázott modern kori gyarmatosítás. Ha a tendencia így fog folytatódni, akkor az önkormányzati bev ételek felére és harmadára csökkenhetnek, már ami a helyiadóbevételeket jelenti. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt összefogásra lenne szükség, hasonlóképpen, mint a tegnapi napon a lex Mol esetében összefogtunk. Itt nem az elszegényített lakosság és a tőkesz egény kisvállalkozások terheit kellene növelni, hanem innovatív megoldásokat kellene keresni a közteherviselés arányosítása érdekében, ha kell, akkor jogszabálymódosítással segítsük az APEHnak a kapcsolt vállalkozások nyereségátcsoportosítását érintő fel derítő munkáját. Amennyiben ezt nem tesszük meg, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, abban az esetben az önkormányzati alrendszert és az egész teljes államháztartást együttesen több száz milliárdos bevételkiesés fogja majd sú jtani, amely más európai nemzetgazdaságok bevételeit fogja gyarapítani. Hogyha kreatívan könyvelnek a transznacionális társaságok, akkor legyünk mi is kreatívak az adójogszabályaink tekintetében. Nem a transznacionális tőkeérdekek érvényesülése ellen emelt em szót az elmúlt percekben, hanem a nemzeti érdekeink védelme és a társadalmi jólét szükségessége mellett, mert igenis szükségünk van a transznacionális befektetők tőkéjére a foglalkoztatásban, a gazdaság élénkítésében, ugyanakkor nem nézhetjük tétlenül a zt, hogy az általuk megtermelt javak után befizetendő adók a kreatív könyvelés következtében más nemzetgazdaságokat erősítsenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet, és a kormánypárti képviselőket arra kérem, hogy fogjunk össze, hasonlóképpen a tegnapi naphoz , a lex Mol törvény elfogadásához. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Gegesy Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. Parancsoljon! DR. GEGESY FERENC (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Előző képviselőtársam egy képviselői nevet említve, ahhoz nem teljesen köthető okfejtést eresztett el, amelyben hallhattunk a közjó általános természetéről, mibenlétéről egy eszmefuttatást.
