Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésén elfogadott, az állami vagyonról szóló törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
104 kormány valamelyik tagjának az ellenjegyzése szükséges, majd az alkotmány itt, a felsorolásnál utolsó esetként említi azt, amikor a köztársasági elnök számára egy más törvény teremt valamilyen hatáskört. Vagyis az alkotmány generálisan úgy rendelkezik, hogy minden későbbi törvényalkotás, amely bővíti a köztársasági elnök hatáskörét, és amelyben a kormányfő személyi kérdésekre vonatkozó kinevezési jogkörrel rendelkezik, illetőleg - hogy pontosíts am saját magamat - bármilyen hatáskör, amit törvény megállapít a köztársasági elnök számára, csak miniszterelnöki vagy a kormány valamely más tagja általi ellenjegyzés mellett érvényes. Tehát, amire Hargitai képviselőtársam utalt, az még formálisan is meg fog jelenni az aktusban, mert a köztársasági elnök kinevezési aktusa nem lenne érvényes, ha azt a miniszterelnök nem jegyezné ellen. Szó sincs tehát osztott hatáskörről, arról van szó, hogy itt a köztársasági elnökre egy protokolláris szerep hárulna. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre szót kér Kelemen András képviselő úr, Fidesz. DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Ház! Itt most már vita folyik arról, hogy a kormány felelőssége hogyan oszl ik meg, vagy hogy milyen szerepet kaphat ebben a köztársasági elnök. Hogy látszólagosat, az most már kiderült. Továbbra is hangoztatnám azonban azt a véleményt, ami, úgy látom, elsikkadt a vita folyamán, hogy szerintem itt egy kormánytól független alkotmán yos intézményről beszélünk, hiszen a közcélú vagyont több nemzedék rakta össze, és több nemzedékre szeretnénk továbbhagyományozni. Az alkotmány 10. §ának (1) bekezdését tessenek már egyszer átnézni; teljesen egyértelmű, hogy az állami tulajdon nem más, mi nt a nemzeti vagyon. A nemzet vagyonával pedig egy olyan szervezetnek kell rendelkeznie, amely természetszerűleg képviseli az egész nemzetet. Én nem tudok egy demokratikus rendszerben alkalmasabb testületet elképzelni erre, mint az Országgyűlés. Ez miért m aradt ki ebből a rendszerből, és miért nem jut eszébe a tisztelt kormánypárti többségnek, hogy ez igazán egy olyan terület, ahol hosszú távra szóló következményekkel döntünk, és bizonybizony a leszármazottaink is számon kérhetik tőlünk, hogy mit csináltun k a nemzeti vagyonnal? (Babák Mihály: Úgy van! - Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képernyő tanúsága szerint öt képviselőtársunk jelezte hozzászólási szándékát nyolcperces idő keretben: Horváth Zsolt, Varga Mihály, Bencsik János, Font Sándor és Molnár Oszkár képviselő urak. Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk elején jelezzék az érintett módosító indítvány ajánlási sorszámát. Megadom a szót Horváth Zsolt k épviselő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Veszprém megye, 6. vk.): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A zárószavazás során a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. kapcsá n benyújtott módosító javaslat indoklását szeretném megtenni. Azt az indoklást, amely azért is fontos, mert az elmúlt percekben a kormánykoalíció részéről elhangzott az az érvrendszer, ami pont azt mondja, illetve állítja, hogy miért nem fontos ez a módosí tás az állami vagyonról szóló törvény kapcsán. A mi módosító javaslatunk, amelyet dr. Navracsics Tibor és jómagam nyújtottunk be, pontosan arra irányul, hogy az eredeti állapot visszaállításra kerüljön. Az az eredeti állapot, amely a korábbi törvé nyben a mellékletben szó szerint és kógensen meghatározta azt, hogy az állam 25 százalék plusz 1 arányban tartós állami tulajdont képvisel a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt.ben. Ez az elmúlt időszakban a kormánykoalíció javaslata alapján megváltozott, és egy kétes múltú és jövőjű részvénytársaság tulajdonába adja ezt a 25 százalék plusz 1 állami tulajdont, nevezetesen ez a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. lenne.
