Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésén elfogadott, az állami vagyonról szóló törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
105 A kormánykoalíció érvrendszere alapján ez a változás semmilyen változást nem jelent egyébkén t, mert továbbra is megmarad az állami tulajdon. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem így van. A korábbi időszakban egy tartós állami tulajdonról volt szó a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. esetében, ez pedig most megváltozik. Ha az eredeti vál tozat azt jelentette, hogy közvetlen állami tulajdon valósult meg a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. esetében, akkor ezt most jóindulatúan is csak közvetett állami tulajdonnak tudnám nevezni. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a korábbi időszakhoz k épest a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. esetében nem történt változás. Ezzel talán a kormánypárti képviselők is egyetértenek, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. színvonalát tekintve, a minőségi értékét tekintve, az általa előállított termékek esetébe n is továbbra is hungarikumot képvisel. Az igazi nemzeti vagyon egyik megtestesítője. Az 1990es években kezdődött munkavállalói résztulajdonosi program zászlóshajója. Az egyetlen olyan rendszer, amely több mint tíz éve, most már tizenöt éve a dolgozói tul ajdont tekintve tartósan működőképes tudott maradni. Az államnak semmilyen ráfizetése nincs a tekintetben, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. a továbbiakban is tartós állami tulajdonban maradjon, hiszen semmilyen állami pénzeszközt, dotációt, támogatá st nem igényelt a Herendi Porcelán Manufaktúra ebben az esetben. Azt is szeretném megindokolni, hogy mi miért gondoljuk azt, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. Azért, mert a törvényben a kormánykoalíció által is jelzett garanciák csak közvetet t garanciák, semmilyen garanciát nem jelentenek. Mert miről is van szó? Arról van szó, hogy ha elfogadásra kerül ez az állami vagyonról szóló törvény, akkor a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. részvénycsomagja átkerül a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.h ez. A törvény azt a garanciát mondja, hogy a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. nem idegenítheti el ezt a részvénycsomagot. De szeretném felhívni a figyelmüket, hogy mi van abban az esetben, ha a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. privatizációja valósul meg. Aki megvalósítja ezt a privatizációt, annak a következő időszakban esze ágában sem lesz a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. részvénycsomagjait értékesíteni, hiszen netalán pont éppen ezért jelentkezett arra, hogy a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.n ek legyen a tulajdonosa. Éppen ezért arra kérem önöket, hogy fogadják el a mi érvrendszerünket. Ha az önök álláspontja szerint sem változott meg a Herendi Porcelán Manufaktúra megítélése, akkor ez az jelenti, hogy nyilvánítsák ki önök is a szándékukat a te kintetben, hogy továbbra is maradjon tartós állami tulajdon, fogadják el a módosító javaslatunkat, amely visszaállítja az eredeti állapotot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) (20.20) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megado m a szót Varga Mihály képviselő úrnak, Fidesz. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány órával ezelőtt az azonnali kérdések időszakában a pénzügyminiszter úrhoz intézhettem egy kérdést a Földhitel- é s Jelzálogbank Rt. értékesítése kapcsán. Nos, akkor is meglepett, hogy mennyire visszhangtalan vagy mennyire reagálás nélkül hagyta a miniszter úr azt a kérdésünket, hogy ha már egy ilyen értékesítésre sor kerül, akkor a magyar állampolgárok, a kisbefektet ők éppen a magyar tőkepiac erősítése érdekében miért nem kaptak ebben a privatizációban lehetőséget. Tehát azt kell mondanom, hogy mindez csak csepp persze a tengerben, mert a mostani parlamenti vita egy sokkal fontosabb kérdést hivatott tisztázni, ez pedi g a nemzeti vagyon, a közvagyon további sorsa. Azt kell mondanom, hogy ennek a vitának lett volna értelmes alapja. Lett volna értelmes alapja, hiszen ezt a vitát megelőző parlamenti vitában értelmesen beszélhettünk volna arról, hogy mi az, hogy stratégiai állami vagyon, mi az, hogy vállalkozói állami vagyon, hol vannak egyáltalán a közszolgáltatások, a közvagyon határai, mi az, amire feltétlenül szükség van akár nemzetbiztonsági,
