Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 12 (55. szám) - A társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
990 Ugyanakkor, ha a kormány automatikusan végrehajtaná az Alkotmánybíróság döntését, az nagyban megnehezítené a vállalkozások életét, kedvezőtlenül hathatna a gazdaságra, és ez nem cél. Ezért hozott olyan döntést a kabinet, és tett javaslatot az elvárt adó visszamenőleges megszüntetésére, amely most az Országgyűl és előtt szerepel. Az elvárt adót az eredeti szabályozás szerint nemcsak a társaságoknak, hanem a személyi jövedelemadózó egyéni vállalkozóknak is meg kellene fizetni. Az Alkotmánybíróság februári határozatában azonban az egyéni vállalkozó elvárt adójáról nem döntött. A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozókra a társaságok adózásával lényegileg azonos adózási szabályok vonatkoznak, vagyis ha a kormány lép a társaságok elvárt adója tekintetében, akkor célszerű lépnie az egyéni vál lalkozók elvárt adója ügyében is. Ezért a benyújtott javaslat nemcsak a társaságok, hanem az egyéni vállalkozók elvárt adójával kapcsolatos fizetési kötelezettség hatályon kívül helyezéséről is rendelkezik. Bár nem tömegesen, de azért akadtak olyan társasá gok, amelyek az elvárt adóval kapcsolatosan bevallást nyújtottak be az elmúlt két hónapban, sőt fizettek is néhányan. Ők természetesen a befizetett adót visszakapják. Ezekre az esetekre a javaslat visszatérítési szabályt állapít meg. A visszatérítési eljár ás lényege, hogy a 2007. január 1jei időszakot érintően beadott adóbevallásokat az állami adóhatóság hivatalból az adózó külön kérelme nélkül kijavítja, és az ennek alapján az adózók javára keletkező adókülönbözetet a túlfizetés szabályai szerint elszámol ja. Ennek megfelelően, ha az adózónak nincs adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása, az adófolyószámláján jóváírt összeget saját döntése szerint visszaigényelheti, vagy az összegből egy később esedékes adóját egyenlítheti ki. A jogbizonytala nság feloldása érdekében az előbbiekről rendelkező törvényt mielőbb, a kihirdetést követő napon célszerű hatályba léptetni. Kérem az Országgyűlést, hogy a fenti indokok alapján támogassa a benyújtott javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a költségvetési bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Először Kékesi Tibor képviselő úrnak, a bizottság előadójának adom meg a szót. DR. KÉ KESI TIBOR , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló t örvényjavaslatot többségi szavazással, 2 tartózkodás mellett támogatta. Mint közismert, az Alkotmánybíróság 8/2007. számú határozatában kihirdetésétől számítva, tehát február 28tól a jövőre nézvést alkotmányellenesnek találta, így megszüntette a társasági nyereségadóhoz kötődő elvárt adó szabályozását. A jogszabály érvényben maradt részének fennmaradása azonban nehezen kezelhetővé teszi a vállalkozók és egyébként az adóval kapcsolatba kerülő állami szervek munkáját is. Ezt a bizonytalanságot, ezt a végül i s szokatlan helyzetet meg kell szüntetni, változtatni kell rajta. Éppen ezért helyes és tisztességes az a kormányzati szándék, az a kormányzati javaslat, ami a parlament elé került, amely orvosolja ebben az átmeneti állapotban azokat a problémákat, megoldj a azokat a kérdéseket, amelyek az így torzóként a törvényben maradó szabályozásokon keresztül nehézséget okoznának. Helyes a szabályozás, mert nem csupán a társasági nyereségadó Alkotmánybíróság által kimondott szabályozására, hanem a még ilyenformán alkot mányosnak tekinthető, de hasonló sorsú, a személyi jövedelemadóban az egyéni vállalkozók tekintetében meglévő szabályozásra is megoldást kínál. Tisztességes a szabályozás, mert bár az elmúlt két hónap vonatkozásában fennállna az adókötelezettség, ezt vissz amenőlegesen megszünteti a jogszabály január 1jére vonatkozóan. Ezt az