Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 12 (47. szám) - Bejelentés népi kezdeményezésről - Döntés önálló indítvány sürgős tárgyalásáról - Az Országos Választási Bizottság beszámolója a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásáról; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
83 ilyen összefüggés az, hogy a vegyes rendszerű választásoknál a 10 ezernél nagyobb lakosú településeken a többes jelölés problematikus. Nem abból a szempontból, hogy ne lehetne egy jelölőszervezetnek egy egyéni választókerületben több jelöl tet is állítani, mert önmagában ezt a törvény nem tiltja, nem ütközik ez a rendeltetésszerű joggyakorlásba. (18.40) Amikor azonban egy választókerületben egy jelölőszervezet több jelöltet is állít, és ezek közül az egyik mandátumot szerez, akkor az ugyanaz on jelölőszervezet melletti egyéb jelöltek töredékszavazatot kapnak, és ily módon a töredékszavazatok szempontjából felvethető az esélyegyenlőség problémája, hiszen ugyanazon szervezet mandátumot is kap, és töredékszavazatra is jogosulttá válik. Ebből a sz empontból ez a fennálló gyakorlat, de nem ártana, ha a törvényhozó itt kiküszöbölné az esélyegyenlőségnek ezt a sérelmét. Egy másik hasonló probléma, ami jogértelmezési nehézségeket jelent, pedig ahhoz kapcsoló dik, hogy amikor egy jelölési fajtán belül valaki több helyütt is jelölt lesz, mondjuk, több faluban, ebben az esetben a törvény ugyan előírja azt a számára, hogy a választásoktól visszafelé számított tizenkilencedik napon belül nyilatkoznia kell arról, ho gy melyik jelöltségét tekinti érvényesnek, azonban nem fűz jogkövetkezményt ahhoz, ha elmulasztja ezt a nyilatkozatot megtenni, ebből a szempontból pedig a választások további bonyolítása roppant problematikus. Ezért az OVB kénytelen volt egy olyan állásfo glalást kiadni, hogy ebben az esetben a nyilatkozat elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy minden nyilvántartásból törölni kell az ilyen többes jelöltet. Nem szép megoldás, itt is a jogalkotó beavatkozására lenne szükség. Sajnos, a jogalkalmazásban is volt egykét olyan tapasztalat, amit érdemes önök előtt megemlítenem. Alapvetően azt mondanám, hogy annak ellenére, hogy a jogszabályok itt viszonylag problémátlanok, mégis anomáliák, rendellenességek csúsztak be a jogalkalmazói gyakorlatba mind válasz tási szerveknél, mind bíróságoknál. Nevezetesen, amikor egy szervezet bejelentette önmagát és a jelöltjeit, akkor bizonyos választási szervek megkövetelték azt, hogy a szervezet bejelentkezése mindenképp előbb történjen, noha ez egy nap alatt is történhet, időben előbb, mint az egyéni jelölt bejelentése, mégis erre hivatkozva úgy értelmezték az adott passzust, hogy ebben az esetben az egyéni jelöltet nem szervezeti jelöltként, hanem függetlennek átminősítve vették nyilvántartásba. Ez olyan probléma, hogy a választói akaratnak tulajdonképpen itt a jogalkalmazásban történő megváltoztatása mindenképpen rendkívül szerencsétlennek nevezhető. Pozitív fejleményekről is számot kell adnia az Országos Választási Bizottságnak akkor, amikor éppen a 2005. évi CXIV. törvé ny módosítását értékeli, éspedig azt kell mondanom, hogy elsősorban itt a települési kisebbségi önkormányzatok, illetőleg főleg a nemzeti és etnikai kisebbségek megválasztásának módjában hozott ez a törvény jelentős módosulást. Végeredményben megszüntette azt a helyzetet, hogy minden állampolgár szavaz kisebbségekre, és alapvetően a kisebbséghez tartozás az önminősítés alapján történik ebben az új törvényi megoldásban. Köztudott, hogy mintegy kétszázezer ember tartotta magát kisebbséghez tartozónak hazánkba n, és a törvény olyan szempontból a fő törekvéseket be is váltotta, hogy körülbelül kétszázegynéhánnyal több kisebbségi önkormányzat alakult, mint négy évvel ezelőtt. Mindenesetre az a megoldás, hogy a kisebbségi jegyzéket állami feladatként a választási irodák vezetői, a jegyzők vezetik, nem teljesen problémátlan, némi visszaélések előfordulhatnak ezen a területen, ezért nem véletlen az, hogy a nemzeti kisebbségi biztos a maga javaslatában itt azt tette meg, hogy a törvényt úgy kellene módosítani, hogy ma gához a kisebbségi szervezetekhez kerüljön a kisebbséghez tartozásnak a regisztrációja. Tehát itt bizonyos értelemben az a kérdés, hogy a kisebbségi nyilvántartási listákat valamilyen szempontból az állami feladattól függetlenül a kisebbségek tartsák nyilv án, illetve hogy adott esetben a kisebbséghez tartozásnak valami objektív kritériuma alapján kontrollálják vagy kontrollálhatjáke ezeket a listákat. A jelenlegi törvényi szabályozást az Alkotmánybíróság alkotmányosnak találta, de kétségtelen, hogy mind a két megoldás mellett pró és kontra hozhatóak fel érvek. Ilyen szempontból az OVBnek
