Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február - 2005. február) szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február - 2005. február) szóló... - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
674 bevallása szerint valamelyik nemzeti és etnikai kisebbséghez. A jelentés 99. oldala szerint Magyarországon 570600 ezer főre becsülik a cigányok számát, de egyes vélemények 800 ezer1 millió fős lét számra utalnak. A 15 éven aluli gyermekek száma kétszer akkora, míg a 60 és annál idősebbek aránya egyötöde a teljes népesség azonos korcsoportjához viszonyítva. Jellemző a jóval fiatalabb korösszetétel, kiemelkedően magas a halálozási arány - ez olvasható a jelentésben. Látható, hogy a vizsgálatok a KSH adatainál kétháromszoros népességet becsülnek. Valójában tehát nincs is megbízható adatunk arról, hogy milyen és mekkora lélekszámú nemzeti és etnikai kisebbség él Magyarországon. Ez az elmúlt évek erőfesz ítéseit, a kormány programjaiban rendre megjelenő célok, programok, költségvetési előirányzatok megalapozottságát, felhasználásuk hatékonyságát, célzottságát kérdőjelezi meg. Ezért ismét támogatólag felvetem a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési b iztosa jelentésében javasoltakat: “A valóban hatékony és adekvát kisebbségvédelmi rendszerek, illetve antidiszkriminációs politikák és jogintézmények kidolgozása és megvalósítása megfelelő adatbázisok létrehozása nélkül elképzelhetetlen. Az egyes államok e zzel kapcsolatban mutatkozó elhárító magatartása adatvédelmi okokra való hivatkozással nem tekinthető elfogadható indoknak, sőt az ilyen adatok hiánya a nem megfelelő állami magatartásra utalhat.” A 2002es választást követően összesen 1853 kisebbségi önko rmányzat alakult, amelyből 2005. február 1jén 1826 működött. A legtöbb kisebbségi önkormányzatot, 999et a cigány kisebbség alakította, és a megszűnő 27 önkormányzatból 26 szintén e kisebbséget érintette. A Belügyminisztérium, a közigazgatási hivatalok és az országgyűlési biztosok vizsgálatai alapján szükségessé vált a törvénytelen működés és egyéb anomáliák megszüntetése. A vizsgálat megállapította, hogy a kisebbségi jogok érvényesülése során felmerült problémáknak, konfliktusoknak sok esetben a jogi szab ályozás hiányosságai az okozói. Gyakori értelmezési probléma volt, hogy a települési önkormányzatoknak milyen mértékben kell a működéshez szükséges tárgyi és technikai feltételeket, szakmai segítséget biztosítaniuk. Sok esetben a települési önkormányzat ne m tudott a kisebbségi önkormányzat elhelyezésére önálló helyiséget biztosítani. A települési önkormányzatok jelentős problémaként értékelték, hogy az önkormányzati törvényben kötelező feladatként előírt kisebbségi jogok érvényesülésének biztosításához közv etlenül nem kapnak költségvetési támogatást. (19.40) A kisebbségi biztos megállapította, hogy a kisebbségi önkormányzatok működésének hatékonyságát jelentősen akadályozza az alulfinanszírozottság. A kisebbségi és települési önkormányzat közötti együttműköd és, a kialakult kapcsolatok a döntéshozatal során, a kisebbségi érdekek, szempontok figyelembevétele kisebbségenként és településenként különböző képet mutattak. A beszámolási időszakban a kisebbségi joganyag két jelentős törvénnyel bővült. Az egyik az egy enlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény. Ezzel kapcsolatban a 2005. január 1jén felállt Egyenlő Bánásmód Hatóság működése és tapasztalatainak vizsgálata után vonhatóak csak le a következtetések, de azt már a következő periodik us beszámolóból fogjuk majd megismerni. A második jogszabály pedig a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény, aminek próbája a 2007 tavaszára kiírt kisebbségi területi és országgyűlési önkormányzati általános választás lesz, néhány hét múlva lesz. Ezután derül ki, sikerüle elérni, hogy csak az adott kisebbséghez tartozók kerülhessenek az adott kisebbségi önkormányzatok képviselői közé, és csak ott l étesüljenek kisebbségi önkormányzatok, ahol élnek a településen adott kisebbséghez tartozó honfitársaink. Az OVB adatai szerint 1434 településen kerül sor választásra, összesen 2049 kisebbségi önkormányzat alakulhat 16 151 jelöltből. Kíváncsian várjuk a kö vetkező jelentést, amelyből